Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
120 „egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor! is kaphatott olyan jelentőséget, mivel az utolsó (1931-es) községi választások óta Pozsonyban a város magyar lakosságára nézve számos hátrányos intézkedés történt: a városházán megszűnt a magyar nyelvű ügyintézés, a közterekről, utcáról eltűntek a magyar nyelű feliratok, magyar szobrok stb. Az EMP június 9-én, a Kollár téri Alfa moziban tartotta kampányzáró rendezvényét. A PMH szerint, amely a pozsonyi magyarság diadalmas manifesztációjának nevezte a kampányzáró gyűlést, a moziban és előtte mintegy 3 ezer fő jött össze,342 akiknek a rendezők az Itt magyarnak lenni szövegét és a párt szórólapjait osztogatták. A gyűlés résztvevői már az elején szembekerültek a hatóságok kirendelt embereivel, akik arra szólították fel a rendezőket, hogy állítsák le az Itt magyarnak lenni éneklését, amellyel a rendezvény indult, ám a felszólítás eredménytelen maradt. A nagygyűlésen az EMP szinte teljes vezérkara felvonult, s a szónokok a listavezető Neumann Jánoson és a listán harmadik helyre került Szabó Gusztáv munkáson kívül is elsősorban közülük kerültek ki. A kampányzáró rendezvény hivatalos része - annak ellenére, hogy a jelen levő rendőrtisztviselő több ízben is figyelmeztette a szónokokat343 - békésen és nyugalomban zajlott le, a gyűlés után azonban néhány kisebb incidensre került sor a pozsonyi utcákon. Ezt a PMH szerint a Hodžát éltető szlovák fiatalok csoportja váltotta ki, a rendőrségi jelentés azonban erről hallgat. A jelentés szerint a gyűlés után egy mintegy 6-700 fős fiatalokból álló csoport magyar dalokat énekelve és Magyarországot éltetve vonult fel a Széplak utcán. A Húrban téren azonban a rendőrök kisebb incidensek után feloszlatták őket, így este likőr már nyugalom honolt a városban.344 3.3. A VÁLASZTÁSOK VÉGEREDMÉNYE Az 1938-as községi választások kapcsán a legnagyobb gondot a választási eredmények megállapítása jelenti a kutatók számára. Ezeket ugyanis sohasem hozták nyilvánosságra, s jelenlegi ismereteink alapján sem a hivatalos összesített eredmények, sem pedig a részletes, községekre lebontott eredmények nem őrződtek meg. Mint tanulmányában V. Bystrický megjegyzi, az összeredmények nyilvánosságra hozatalának tiltása feltehetően azt szolgálta, hogy a külföld előtt ne lehessen bizonyítani a nemzeti kisebbségek politikai egységének létrejöttét.345 Az egyes települések választási eredményeit ugyan meg lehet találni a korabeli lapokban és néhány levéltári fondban is, ezek azonban nem tekinthetők hivatalosnak. Az összesített eredmények tekintetében pedig legmegbízhatóbbnak az az Ivan Dérer igazságügy-miniszter hagyatékában található feljegyzés tűnik, amely feltehetően a kormány egyik ülésére készült.346 Mint már jeleztük, a választások első időpontja május 22-e volt, amikor összesen 31 településen tartottak voksolást. S bár a szavazásra meglehetősen feszült légkörben, egy lehetséges német-csehszlovák fegyveres konfliktus és egy évfolyam tartalékos mozgósításának árnyékában került sor, ám Szlovákiában mégis nyugalomban zajlottak le a választások. Bár a 89 507 voksoló szavazataiból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az első forduló mégis 342. PMH, 1938. június 11. A rendőrségi jelentések 1 500 résztvevőről szólnak, s feltehetően közelebb állnak a valósághoz, mint a pártlap becslései. Vö. NA ČR, f. PMV-AMV 225, k. 1306, 17252/1938. 343. Új Hírek, 1938. június 11. 344. SÚA Praha, f. PMV-AMV 225, k. 1306, 17252/1938. 345. Bystrický, Valerián: Politické rozvrstvenie..., i. m. 453. 346. ANM,/ Ivan Dérer, k. 527, 527.
