Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
A kampány 103 hangú és fenyegető hangvételű volt az a felhívás is, amelyet a Szlovák Liga tett közzé a választások előtt A zsidó polgártársainkhoz címmel.286 A kormányerőkhöz közel álló Slovenský denník c. lapban közzétett felhívásban azt vetették a szlovákiai zsidóság szemére, hogy húsz évvel az államfordulat után is magyar érzelmeiről ad tanúbizonyságot, s magyar beszédével ilyen jelleget kölcsönöz a szlovák (sic!) városoknak. A felhívás megszövegezői ezt a szlovákság irányába tett provokációként értelmezték, s a szomszédos országokban lezajlott eseményekre utalva jegyezték meg, hogy a szlovákiai zsidók a tűzzel játszanak, ha nem tanulnak abból, ami a szomszédban történik. A durva fenyegetés kimondatlanul is a nácik ausztriai zsidóellenes intézkedéseinek a megismétlését helyezte kilátásba, ami a választások előtt néhány nappal egyértelműen nyomásgyakorlásként hatott a zsidó lakosságra. A zsidókérdés természetesen az EMP-n belül is problémaként jelentkezett. Azt a véleményt, amelyet Jaross az Új Hírek szerkesztői előtt kifejtett, miszerint keresztény kurzust kell folytatni, s ebben nem lehet tekintettel lenni a párt zsidó tagjaira, nem mindenki osztotta. A témáról a párt parlamenti klubjának május 17-i ülésén éles vita bontakozott ki, ahol a kárpátaljai és a szlovákiai politikusok eltérő álláspontra helyezkedtek. Az utóbbiak Jaross politikájával értettek egyet, míg a kárpátaljaiak a zsidóság magyar érzelmeit hangsúlyozták, s egy a zsidóságot az együttműködésre felhívó nyilatkozatot is el akartak fogadni.288 A többség azonban elutasította ezt. Mivel azonban a választások előtt nem lett volna taktikus, hogy a zsidókérdés napirendre kerüljön, így az EMP-nek a magyar egység érdekében közzétett felhívásai a konfesszionális és osztályellentétek félretételére hívták fel a magyar lakosság figyelmét: ,Az urnánál nem vagyok most kommunista, katolikus, protestáns, zsidó, hanem: magyar!”289 A választókra gyakorolt nyomásként és egyben visszaélésként értelmezhető a vasúti alkalmazottak szövetsége által június 12-én, a választások napján a napilapokban közzétett felhívása is, amelyben a vasúti alkalmazottak „szent kötelességének” nevezi azt, hogy a Szlovák Egységre szavazzanak. Ellenkező esetben „gondoskodni fogunk arról, hogy eltűnjenek sorainkból azok, akik a zűrzavar szolgálatában állnak, s akik gátolják szeretett hazánk megerősödését és fejlődését”.287 Mivel Dél-Szlovákiában a Hlinka-párt szinte semmiféle kampányt nem folytatott, itt a választások legfontosabb kérdése az volt, vajon az aktivista pártok és főleg az ebben a térségben hagyományosan erős Csehszlovákiai Kommunista Párt (CSKP) mennyire tud ellensúlyt képezni az Egyesült Magyar Párttal szemben. Különösen a magyar aktivista erők számára volt fontos, hogy bizonyítsák létjogosultságukat, s azt, hogy a kormányzatnak van alternatívája az EMP-vel szemben, ha a magyarkérdés megoldásáról tárgyal. Az Agrárpárt és a szociáldemokrácia magyar tagozata azonban saját fegyverével találta magát szemben, hiszen az 1937. február 18-án a kormány által meghirdetett új kisebbségi politika - amelyet saját győzelmükként kommunikáltak - eredményei késtek. Az új állampolgársági törvényt nem sikerült elfogadni, a kétnyelvűségnek a vasúton és a postákon való bevezetése pedig igencsak sutára sikerült, s a magyar választók között inkább csalódást váltott ki, mint elismerést. Ráadásul a nemzetközi események is inkább az ellenzéki politikának kedvező közhangulatot teremtettek. Ezek után az aktivizmus egyedüli aduja a személyeskedés és az EMP vezetői elleni sajtóhadjárat maradt. 286. Slovenský denník, 1938. május 7. 287. Az Újság, 1938. június 12. 288. SNA, f. KU BA, k. 254. 8407/1938.prez. Sjednotená krajinská kresť. sociálna a maď. národná strana - zasadnutie parlamentného klubu. 289. Az Újság, 1938. május 21.
