Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
3. „Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!”- A MAGYAR EGYSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK KÍSÉRLETE A KÖZSÉGI VÁLASZTÁSOK SORÁN 3.1. A VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSA Miután az anschlusst követően Henleinék szó szerint lenyelték a többi német pártot, a szudétanémet mozgalom sikereit a két párt közötti ideológiai távolság ellenére is kissé irigyen figyelő Egyesült Magyar Párt legfontosabb céljává az ún. magyar egység megteremtése vált, amely kapcsán nem csupán azt kívánták elérni, hogy a szlovenszkói magyarok egy emberként sorakozzanak fel az EMP mögé, hanem azt is, hogy az azonosulásukat transzparensen is merjék vállalni. Annak, hogy Esterházy megfogalmazásában „senki sem akarjon szürke öltönyt magára ölteni”, kitűnő alkalmat kínáltak az 1938 kora nyarára kiírt községi választások. A Csehszlovákiában a két világháború között megtartott községi választások is jó példái annak a kétarcúságnak, amely a korabeli csehszlovák demokráciát jellemezte. A községi választásokat a köztársaság 1920. február 29-én elfogadott alkotmánya, illetve a 75/1919. számú, a községi választásokról szóló törvény szerint általános, titkos és közvetlen választójog alapján tartották. A választásokon a 21 éves és idősebb állampolgárok vehettek részt, a választási jog egyben kötelesség is volt, így annak, aki távol maradt az urnáktól, azt kellőképpen meg kellett indokolnia. A községi választások során a mandátumok elosztása általában az arányos választási elv alapján történt, ám a törvények lehetőséget adtak arra is, hogy azokban a községekben, ahol csupán egy választási listát adtak le, s az azon szereplő jelöltek száma nem haladta meg a megválasztható képviselők számát, a jelölteket választások nélkül is megválasztottnak nyilvánítsák.273 A demokratikus keretek mellett a választásokkal kapcsolatos rendelkezések nem egy antidemokratikus elemet is tartalmaztak,274 a kormányzat pedig meglehetősen átlátszó módon használta ki a választások kiírásával kapcsolatos jogosítványait. A községi választások időpontját igyekezett gondosan eltitkolni, s csupán a törvények által előírt utolsó lehetséges időpontban nyilvánosságra hozni; a választások hivatalos országos eredményeit - ha azok a kormányzat számára lehangolóak voltak - általában nem publikálták, a központi hatalom irányítása alatt álló járási hivatalok, a jegyzők, a csendőrség pedig minden eszközt bevetettek a kormánypártok győzelméért. 273. Hubenák, Ladislav: Voľby do obecných zastupiteľstiev (1918-1938). Noliria Novae Facultatis Juridicae Universitatis Malthiae Beli Neosolensis, 1997, 76. 274. Uo. 77.
