Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

ilyen nézetek hátterében milyen szerepet játszik a szlovák nyelvtudás. Nos, úgy tűnik, semmilyet. Azt a véleményt, hogy a magyar nemzetiség akadályozza az érvényesülést Szlovákiában, ugyanúgy megtaláljuk a szlovákul jól tudó, mint a szlovákul kevésbé tudó fiatalok között, ami azt jelzi, hogy szerintük nem a verbális szlovák megnyilvánulások, hanem az ember magyar mivolta jelent számára akadályt. Az persze más dolog, hogy a leggyakrabban épp a szlovák beszéd/kiejtés alapján lehet beazonosítani, hogy ki magyar (bár ez nem törvényszerű).

Van-e valamilyen összefüggés a nemzeti identitás mint az érvényesülés akadálya, valamint a nemzeti identitás felvállalásának szükségességéről vallott nézetek között? Az érvényesülést minden téren akadálynak tartó nyitrai diákok között átlagon felüli a nemzeti identitás minden körülmények közötti felvállalását hangsúlyozóinak aránya (70%). A KETK hallgatói tehát inkább afelé hajlanak, hogy ha akadály is magyarnak lenni, attól még ragaszkodni kell a nemzeti identitáshoz. A komáromi diákoknál sem ilyen, sem más szignifikáns összefüggés nem mutatható ki, vagyis esetükben a vélemények szintjén a magyarság felvállalásának fontossága és az érvényesülés közt nincs kapcsolat. Tehát abból a véleményből, hogy akadály-e a magyarság, a SJE hallgatóinál egyelőre semmilyen konzekvencia nem vonható le arra nézve, hogy ez gyengíti-e a nemzeti identitásukat vagy sem.

A következő fontos mutató a nemzeti hovatartozáshoz való érzelmi viszonyulás, amely a nemzeti értékrend alapját képezi. Az esetek döntő többségében a magyarságtudathoz pozitív érzelmek kapcsolódnak (27. ábra).

61