Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

ben az esetben a diákok elég szigorúak voltak magukhoz, s megpróbálták reálisan értékelni a nyelvtudásukat. Ez a magyar nyelvtudás értékelésénél is megmutatkozik. Bár többségük úgy véli, hogy tökéletesen beszél és ír az anyanyelvén, csaknem minden hetedik SJE hallgatónak és minden ötödik KETK hallgatónak azért van némi fenntartása a saját magyar nyelvtudásával szemben.

Ezt a kérdést persze hosszan lehetne tárgyalni, s újabb kérdések is felbukkanhatnának, például az, hogy milyen volt a diákok hozott nyelvtudása, s mennyi az egyetem, a környezet hozzáadott értéke; miért és mihez viszonyítva gondolja a magyar iskolákat végzett, magyar anyanyelvű fiatalok egy része, hogy nem tud tökéletesen magyarul stb. A kutatásból azonban ilyen jellegű információk nem szűrhetők ki, s nem is ez volt a szándékom. Csupán arra akartam rámutatni, hogy ha a magyar diákok élnek a magyarul tanulás lehetőségével, nem okvetlenül és nem minden esetben a hiányos szlováktudás az oka.14

2. A kép - ki az értelmiségi?

A szlovákiai magyar értelmiségről a kilencvenes évek második felében készült egy sokrétű kutatás.15 Akkor nem egyetemi hallgatókat, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező embereket szólítottunk meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az értelmiségiek beszéljenek az értelmiségről, ők definiálják, ki tartozik ebbe a kategóriába. A próbafelmérés egyik érdekes tapasztalata, hogy a megkérdezett diplomás és szellemi munkát végző interjúalanyok az értelmiségi alapvető ismertetőjegyének a szellemi munkát tartották. Amikor azonban megkérdeztem tőlük, hogy saját magukat értelmi14 Egyéb nyelveket illetően a következő adatokat kaptuk. A SJE hallgatóinak 10, a KETK hallgatóinak 28 százaléka tud angolul, a többiek megértetik magukat (SJE 58%, KETK 48%), vagy nem tudnak (SJE 32%, KETK 24%). Németül a komáromiak 6, a nyitraiak 17 százaléka tud, 41 és 40 százalékuk megérteti magát, 53 és 43 százalékuk nem tud. Franciául senki sem tud, egyéb nyelveket is csupán elvétve említettek.

15 Lampl 1999, 36-59. p.

24