Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

anyákra, mint az apákra. Mindkét diákcsoportnál a szaktanintézetet végzett és érettségizett apák és anyák alkotnak többséget. A SJE és a KETK tehát nagyrészt első generációs értelmiséget képez.9

3. ábra. A szülők iskolai végzettsége (%)

A szülők munkaerő-piaci státusáról elmondható, hogy mindkét diákcsoport szüleinek többsége alkalmazott (apák: SJE 56%, KETK 70%, anyák: SJE 65%, KETK 70%).

A szülők munkahelyen betöltött pozíciója szerint a beosztottak alkotnak többséget, részarányuk 46% (SJE apák) és 61% (KETK anyák) között mozog.

A két intézmény vonzáskörzetéről tanúskodik diákjaik állandó lakhely szerinti összetétele (4. ábra). Jól látható, hogy a hallgatók többsége 50 km-nél távolabbi településről származik, ám ez a többség a SJE esetében 58%, a KETK ese9 A kilencvenes évek végén készült értelmiségkutatásból az derült ki, hogy a szlovákiai magyar értelmiség egyötöde első generációs, négyötöde többgenerációs értelmiségi. Ehhez képest a mostani mintában alulprezentáltak az értelmiségi szülők, ami jelzi, hogy az ő gyermekeik nem elsősorban a SJE-re és a KETK-ra járnak. Ez azért is érdekes, mert egy 2003-as kérdőíves felmérésnél épp a diplomások tartották a legjogosabbnak és egyben a legszükségesebbnek a magyar egyetem létrejöttét (Lampl 2007).