Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
A válaszokat ezúttal is különböző tényezők befolyásolják.90 A település nagysága a Matica slovenská, a Csemadok és a könyvtár esetében játszik szerepet. Azt, hogy nincsenek maticás rendezvények, leggyakrabban a 2000 lakosnál kevesebb lelket számláló települések lakói válaszolták, akikre egyébként még inkább jellemző, hogy ha vannak is ilyen akciók, sem a szlovákok, sem a magyarok nem tudnak róluk. Ugyanez érvényes a Csemadok rendezvényeire, de ezúttal csak szlovák részről. A könyvtárak esetében kicsit cifrább a helyzet: minél kisebb faluban laknak a szlovákok, annál többen válaszolják, hogy nincsenek könyvtári akciók, legkevésbé viszont a nagyobb települések szlovák lakosai tájékozottak róluk. És a magyarok? Minél kisebb település lakói, annál gyakrabban mondják nemcsak azt, hogy nincsenek könyvtári rendezvények, hanem azt is, hogy nem tudnak róluk. Némely esetekben „családi” tényezők is közrejátszanak. Például a homogén szlovák házasságban élő szlovákok gyakrabban válaszolják, hogy lakóhelyükön nincsenek maticás rendezvények (12%), mint azok, akiknek magyar házastársa van (4%). Az óvodai rendezvényekről a szlovák apák a legkevésbé informáltak. Az iskolai rendezvényekről az apák nemzetiségtől függetlenül ritkábban tudnak, mint az anyák, sőt minél alacsonyabb ezeknek az apáknak az iskolai végzettsége, annál kevésbé jut tudomásukra, hogy műsor van az iskolában. A kulturális lehetőségek és a róluk való informáltság járásonként is különbözik. A 14. táblázatban azokat a járásokat tüntetem fel, amelyekben kimagaslóan átlagon felüli a válaszadók részaránya. A kulturális élet lehetőségeivel való elégedettségnél említettem, hogy a nyugat-szlovákiai szlovákok a legelégedettebbek, a Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei, Rozsnyói és Tőketerebesi járásban élő magyarok viszont a legkevésbé elégedettek. Amint láttuk, az inkriminált járások mára színház, hangverseny, mozilátogatásnál is „kiugrottak”, s most is ez a helyzet. A kulturális élet lehetőségeivel való elégedettség területenkénti különbségei tehát 90 Leszámítva az ifjúsági klubokat és a felsoroltakon kívüli egyéb intézményeket. Esetükben a vizsgált tényezők közül egyiknek sincs jelentősége. 147
