Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
gedettsége leginkább a Dunaszerdahelyi, Rimaszombati és Nagyrőcei járásban közelít egymáshoz, ám ez korántsem azt jelenti, hogy mindkét fél egyformán elégedett. Míg a Dunaszerdahelyi járásban a magyarok elégedettsége átlagosnak mondható, a szlovákok átlagon felül elégedettek a kulturális lehetőségekkel. A Rimaszombati és Nagyrőcei járásban mindkét félre inkább az elégedetlenség jellemző, de itt is inkább a magyarok a kevésbé elégedettek. A többi járásban kisebb-nagyobb különbségek vannak a szlovákok és magyarok elégedettsége között. A Losonci és Tőketerebesi járásban a szlovákok az elégedettebbek, az öszszes többi járásban a magyarok. Általában véve elmondható, hogy a szlovákok közül a nyugat-szlovákiai régióban élők a legelégedettebbek. A magyarok esetében a Nagykürtösi járás a „választóvonal". Az ettől nyugatabbra élők az átlagosnál elégedettebbek, a keletebbre élők elégedettsége pedig jóval átlagon aluli. A magyarok közül a kulturális élet lehetőségeivel a Galántai és a Nagykürtösi járás lakosai a legelégedettebbek. 11. táblázat Elégedettek a kulturális élet lehetőségeivel a járásban (%) Járás Szlovákok Magyarok Dunaszerdahelyi 33,0 36,0 Galántai 30,0 50,0 Vágsellvei 32,0 44,0 Komáromi 20,0 37,0 Érsekúivári 30,0 37,0 Lévai 34,0 41,0 Nagykürtösi 17,0 47,0 Losonci 23,0 15,0 Rimaszombati 14,0 17,0 Nagyrőcei 19,0 17,0 Rozsnyói 13,0 18,0 Tőketerebesi 29,0 14,0 Ezeket az értékkülönbségeket sok tényező befolyásolja. Az elégedettség összefügghet a valós állapotokkal, tehát azzal, hogy egy konkrét településen tényleg adottak a kulturális élet lehetőségei. De ugyanúgy összefügghet a róluk való tá144
