Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

szetevője: a koncentráltság. A komáromi és a nyitrai magyar diákok egy jól körülhatárolható, szimbolikus jelentéssel is bíró térségben s annak különböző helyszínein tömörülnek, mozognak, ellentétben például a pozsonyi egyetemeken tanuló magyar diákokkal, akik ugyan együttvéve többen vannak, de szétszórtak.

A tömbképzés minőségi vetületének is több összetevője van. Ezúttal csak az intézményi és a befogadói aspektusra térnék ki. Az intézményi vetületet a SJE és a KETK kínálja, méghozzá kétféleképpen: egyrészt nem titkolt célja a magyar értelmiségképzés,6 másrészt biztosítja a magyar közegben történő magyar nyelvű oktatást és egyéb magyar jellegű programokat, még ha a magyar közeg merőben más is a tömbvidéken fekvő Komáromban, mint a szórványvidék kezdetén elterülő Nyitrán. Ráadásul a pedagógusképzésnek és a református lelkészképzésnek köszönhetően olyan szakembereket képeznek, akik munkájuk/hivatásuk lényegét tekintve nagy szerepet játszanak majd a rájuk bízottak nemzeti identitásának alakításában. A befogadói vetület hordozói maguk a diákok, akik fontosnak tartják, hogy más magyar diákok társaságában tanulmányaikat teljes egészében vagy nagyrészt magyarul végezhessék, s ezáltal nem egyszerűen

6 „A Selye János Egyetem elősegíti egy olyan magyar értelmiségi réteg kialakulását, amely nemzeti közösségünk tartópillérévé válhat, amelynek tagjai nyelvtudásuk révén nemzetközi viszonylatban is érvényesülni tudnak" áll a SJE Küldetésnyilatkozatában, valamint az egyetem 2006. október 2-án, Albert Sándor rektor által közzétett Minőségnyilatkozatában. A KETK évi jelentéseiben ugyan nem értelmiségképzésről van szó, hanem első pillérként a magyar nyelvű pedagógusképzésről, második pillérként pedig szakemberek képzéséről a közigazgatási szféra, a regionális politika, a nonprofit szektor, a kultúra és a szociálpolitika részére, tehát inkább a szakmaiságot hangsúlyozzák. László Béla korábbi dékán, valamint Komzsík Attila jelenlegi dékán nyilatkozataiból azonban kiderül, hogy mindezt az értelmiségképzés részének, vagy még pontosabban, feltételének tekintik, azaz a KETK-nak is van magyar értelmiségképzési küldetéstudata. Ugyanakkor a KETK nem véletlenül épít a szakmaiságra, hiszen a magyar és a szlovák hallgatók mellett a jövőben a közép-európai térség többi fiatalját is meg akarja célozni. Ennek érdekében a magyar és a szlovák tannyelvű oktatás mellett az angol nyelvű bevezetését is tervezi.

11