Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában

2007 őszén is tapasztaltuk, hogy a kölcsönös viszony a közvetlen lakóhelyen a legjobb, s minél inkább távolodunk tőle, minél inkább haladunk felfelé a közigazgatási szintek lépcsőfokain, annál rosszabb (29. ábra). Méghozzá nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok szerint is.

A lakóhelyen mindkét nemzet döntő többsége pozitívan értékelte az együttélést (szlovákok 94%, magyarok 95,8%).76 Járási szinten már kevesebben tartották jónak, holott még mindig a döntő többségről van szó (szlovákok 90%, magyarok 87%). Bár az így nyilatkozó szlovákok és magyarok részarányát tekintve nincs nagy különbség, a magyarok érzékelték inkább az együttélés járási szintű romlását, hiszen a lakóhelyi viszonyokhoz képest csaknem 10 százalékkal csökkent a pozitívan válaszolók aránya. Az együttélés kerületi szintjét illetően számottevően csökkent mind a szlovákok, mind a magyarok elégedettsége (szlovákok 76%, magyarok 56,4%), de a magyaroké még inkább. Kerületi szinten már csak gyenge többségük tartotta jónak a két nemzet viszonyát. Ha pedig összehasonlítjuk a 2001-es véleményeket a 2007-ben tapasztaltakkal, akkor kiderül, hogy a szlovákok is, magyarok is mindhárom szinten a kölcsönös viszony roszszabbodásáról számolnak be.77

Tehát minél közelebb élnek-laknak egymáshoz, általában véve annál zökkenőmentesebb mindkét nemzet szerint az együttélés, s minél inkább „felhígul" a nemzetiségi arány, annál inkább romlanak a kölcsönös viszonyok. Ezt a magya-76 Mindkét félre jellemző, hogy minél kisebb településen élnek, annál többen tartják nemcsak jónak, hanem kimondottan nagyon jónak a helybeli szlovák-magyar viszonyt.

77 Ezt az ún. „kölcsönös viszonyok értékelésének” indexe is kifejezi, amelyet a KO NOC alkalmazott az adatok elemzésénél (Sopóci 2007). Az index értéke 0 és 1 között mozoghat, s minél inkább közelít az 1-hez, annál pozitívabban értékelik a megkérdezettek a szlovák-magyar együttélést. így például a kerületi szintű viszonyokat vizsgálva az index értéke 2001-ben 0,71 (szlovákok) és 0,682 (magyarok) volt, 2007-ben pedig 0,639 (szlovákok) és 0,533 (magyarok). Ugyanez a lakóhelyi viszonyok esetében 2001-ben 0,835 (szlovákok) és 0,874 (magyarok), 2007-ben 0,795 (szlovákok) és 0,781 (magyarok).

125