Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában

kölcsönös viszonya. Az újságírók nem nagyon szeretik a bonyolult magyarázatokat, mert nincs hely ezek közlésére, de sajnos, erre a kérdésre sem lehet rövid és egyértelmű választ adni. Egészen egyszerűen azért nem, mert ahogyan különbség van magyar és magyar vagy szlovák és szlovák között, ugyanúgy különbséget kell tenni az együttélés szintjei között. Valamennyi felmérésünk bizonyítja,73 hogy a szlovák-magyar viszony minőségének megítélésénél fontos szerepet játszik a kapcsolatrendszer szintje. A legalacsonyabb szintet a lakóhelyi, a legmagasabbat az országos szintű kapcsolatok jelentik. Dél-Szlovákiában a lakóhelyi kapcsolatrendszert az ottani szlovákok és magyarok épp mindennapi kölcsönös élethelyzeteiknek köszönhetően, közösen és közvetlenül alakítják ki és tapasztalják meg. Ezt az együttélést általában mindkét fél jobbnak tartja az országos viszonyoknál, amelyek valójában nem a két nemzet közvetlen interakciójából jönnek létre, hanem különböző, rajtuk kívülálló szubjektumok (például politikai pártok, államigazgatási szervek, kulturális intézmények, média képviselői stb.) ténykedésén keresztül.74

2007 tavaszán a két nemzet kölcsönös viszonyában homlokegyenest eltérőnek mutatkozott az országos helyzet és a válaszadó lakóhelyén tapasztalt helyzet (28. ábra). Az országos viszonyt a megkérdezettek fele konfliktusokkal terheltnek tartotta, s ezen a szinten csupán 13,4 százalékuk szerint volt együttműködés. Ezzel szemben a lakóhelyi viszonyokat a válaszadók fele együttműködéssel jellemezte, s 9

73 Az eddig ismertetett felmérésen kívül, amely 2007 őszén készült és magyar-szlovák mintával dolgozott, a 2007 tavaszán készült Kárpát Panelre (800 felnőtt korú szlovákiai magyar válaszadó), valamint a 2008 júniusában lefolytatott „Politikai identitás" c. felmérésre (itt is csak magyarokat kérdeztünk meg) gondolok. Bár az adatok egy az egyben nem hasonlíthatók össze, ugyanazokat a tendenciákat tükrözik.

74 Az említett szubjektumok képesek befolyásolni az alsóbb szinteket, ahol a tényleges együttélés folyik. Azokról a vidékekről nem is beszélve, ahol nincsenek magyarok, s ezért a tényleges együttélésről az ottani szlovákoknak többnyire csak az így leszivárogtatott kép alapján van elképzelésük.

123