Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek
A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége1 a saját maga által alkotott értelmiségképnek írásom egy 2007 őszén végzett szociológiai kutatás2 adataira épül, amelyben azon két felsőoktatási intézmény diákjait kérdeztük meg, amelyeket a szlovákiai magyar értelmiségképzés bástyáinak szokás tekinteni. Ez a két intézmény a komáromi Selye János Egyetem és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara3 (a további-1 Értelmiség alatt e helyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeket értem. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a szlovákiai magyarok 4,54 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A jövő értelmiségét a szlovákiai magyar felsőoktatási hallgatók alkotják. 2 Az „A jövendő magyar értelmiség kulturális identitása és kulturális fogyasztása" című kutatást a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. 3 A Selye János Egyetem megalapítását 2003. október 23-án hagyta jóvá a szlováK parlament. Az oktatás az egyetem mindhárom karán (Pedagógiai, Közgazdasági és Református Teológia Kar) a 2004/2005-ös akadémiai évben kezdődött. A Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara 2003. november 11-én jött létre a csaknem 50 évre visszatekintő nyitrai magyar nyelvű pedagógusképzés folytatásaként. Működését ugyancsak a 2004/2005-ös akadémiai évben kezdte meg, de már komplett évfolyamokkal. Öt tanszéke/intézete van, közülük az Areális Kultúrák Tanszékén szlovák nyelvű oktatás is folyik, mivel a tanszék diákjai nagyrészt szlovák nemzetiségűek. A szlovákiai magyar értelmiségképzésnek van még egy bástyája, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és irodalom Tanszéke, amelyet azonban időhiány miatt nem tudtunk bevonni a kutatásba. 9
