Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában

getlenül attól, hogy továbbra is a többségi nemzet által meghatározott társadalmi légkörben élnének, magyar iskolában nem kapnák/élnék meg a szlovák kultúra, a szlovák történelmi emlékezet, a szlovák életérzés mikroklímáját. Ez a helyzet azonban egyáltalán nem jellemző.

Persze léteznek közéleti szereplők és mások is, akik azt állítják, hogy a szlovákok nem jószántukból, hanem kényszerből tanulnak meg magyarul, mert a magyarlakta vidékeken diszkriminálják őket, még a nyilvános szférában sem akarnak velük szlovákul beszélni, nincsenek szlovák tanintézmények stb. Valóban így van? Már az eddig felvonultatott adatok is bizonyítják, hogy ez nem igaz, hiszen ha akadályozva lennének a szlovák nyelv használatában és gyermekeik szlovák iskolába járatásában, akkor kommunikációjuk domináns nyelve nem lehetne a szlovák, s gyermekeiket is magyar iskolába kellene íratniuk, márpedig tőlük tudjuk, hogy nem így van. Előfordulhat persze, hogy az emberek véleményei különböznek reális lehetőségeiktől, s bár a lehetőségek adottak, ők mégis diszkriminálva érezhetik magukat. De nézzük a leginkább érintettek, a dél-szlovákiai szlovákok és magyarok véleményeit!

1.3. A nyelvtudással és nyelvhasználattal kapcsolatos vélemények

Az elmúlt években65 Dél-Szlovákiában nőtt a magyarul tudó szlovákok részaránya, de ugyanúgy a szlovákul tudó magyaroké is (23. ábra).

66 Valamennyi 2001-es adat a Národné osvetové centrum közvéleménykutató kabinetjének 2001-es felméréséből származik (Slováci 2001).

Ill