Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

5. Felelősség és támogatás

kisebbség társadalmi szervezeteinek uralására azonban nincsen feltétlenül szüksége. Főként ha azt is számításba veszi, hogy az ilyen szándék eredeti céljaiktól távolítja el őket.

Második kérdésünk úgy hangzott, hogy nyújtható-e olyan határokon átnyúló nemzeti támogatás, amelyik megszünteti a kisebbségi helyzet hátrányait?

A kérdésre éppen a felsorolt problémák megoldása adja meg választ. A kisebbségi helyzet legjelentősebb hátrányai akkor szüntethetők meg, ha legalább az alábbi elvárásokat teljesíti az állam:- a kisebbség nyelve az állam hivatalos nyelveinek egyikévé válik;- a kisebbséget nem teszi regionális kisebbséggé is az állam;- magas kultúráját szabadon fejlesztheti, s ehhez méltányos támogatást kap az államtól;- egyes szimbólumai s ünnepei az állam szimbólumaivá és ünnepeivé válnak;- önkormányzatai révén dönthet saját ügyeiben;- sajátos jogai megjelennek az ország alkotmányos rendjében;- megfelelő megbecsülés és tisztelet övezi mind a politika, mind pedig a közvélemény részéről, ami a politikai élet minden nemzetileg fontos területén pozitív következményekkel jár számukra.69

Tehát számbelileg kisebbségben maradnak ugyan a többségétől eltérő nemzetiségűek, de olyan helyzetbe kerülnek, amellyel helyesen élve megszüntethetik kisebbségi helyzetüknek azokat a hátrányait, amelyeket egyébként a nemzetállam okoz, minthogy élhetnek a nemzetállam funkcióival sajátosságaik megtartásánál és fejlesztésénél. Persze ne feledjük, a kisebbség mind számbelileg, mind társadalmi súlyát tekintve így is kisebbség marad. Továbbra is nagyobb

Lásd Charles Taylor: Az elismerés politikája. In Fleischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris Kiadó-Láthatatlan Kollégium, 1997.

77