Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Felelősség és támogatás
kérdésben megjelenő célokon belül, avagy felváltja-e őket a második és harmadik kérdés céljaival? Mindenekelőtt nézzük, mi érhető el az ilyen támogatással, s mi nem! Először azt vesszük számba, ami nem érhető el a támogatás első formájával.- Nem tehető általa a kisebbség nyelve hivatalos nyelvvé.- Nem akadályozza meg, hogy az állam belső területi átszervezéssel a kisebbséget regionális kisebbséggé is tegye.- Nem határozhatja el, hogy az állam megteremtse a kisebbség magas kultúrájának intézményeit, s lehetővé tegye fejlesztésüket.- Nem döntheti el, hogy a kisebbség ünnepeit, szimbólumait az állam magáénak ismerje el.- Abban a kérdésben sem határozhat, hogy a kisebbség által lakott területek fejlesztésénél az állam vegye figyelembe az ott élő kisebbségiek szempontjait.- Nem hozhatja létre az állam részeként azt az intézményrendszert, amellyel a kisebbségiek dönthetnek az ilyen ügyekben.- Nem írhatja elő, hogy az állam politikusai és tisztviselői megfelelő tisztelettel és megbecsüléssel viseltessenek a nemzeti kisebbség iránt.- Nem teheti többséggé a kisebbséget, tehát nem szüntethető meg vele a kisebbségi helyzet. Ugyanakkor Magyarország elvileg képes olyan (aktív) politikát folytatni, amelyik pozitív irányban befolyásolja a szomszédságában lévő országok nemzetállami értékrendjének átalakulását, s főként a magyar kisebbségeknek tud olyan támogatást nyújtani, amely számottevően csökkenti, ellensúlyozza a kisebbségi helyzet hátrányait. (Ezt egyébként jól tudja mindegyik kisebbségi magyar közéleti személyiség.) Anélkül azonban, hogy e hátrányokat lényegileg megszüntetné. A magyarországi támogatások tehát nem oldják fel a kisebbségi lét legfontosabb feszültségét: a magyar kisebbség nemzeti jövőjének bizonytalanságát. De kétségkívül nagy a politikai kísértés, hogy a magyarországi támogatással próbálják meg teljesen megszüntetni 75
