Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

iránt ne tartozna felelősséggel. Továbbá az alkotmányszö­veg nem is osztályozza a határon túli magyarokat, azaz nem beszél első osztályú, másod-, esetleg harmadosztályú ma­gyarokról. Következésképpen a szövegből nemcsak magyar állam egyes magyarok iránti felelősségének hiánya nem ere­deztethető, hanem a kisebbségi magyarok egyes csoportjai iránti lényegileg különböző felelőssége sem. Az alkotmány alkalmazáskor a felelősség eltérő mértékét valló alkalmazó hasonló problémával kerül szembe, mint az egyes magyarok iránti felelősség hiányát valló. Bármilyen kü­lönbségtétel esetén indokolnia kell a megkülönböztetést. Azaz a magyar államnak meg kellene indokolnia, miért fele­lős egyes kisebbségi magyarokért, és miért nem tekinti fele­lősnek magát másokért, illetve miért felelős az egyikért in­kább, mint a másikért. És persze az indoklásnak összhangban kellene állnia az alkotmány idézett szövegével, ami nehezen megoldható probléma. Értelmezésünk szerint az idézett szöveg a felelős­ség feladásának csak egy lehetőségét engedi meg, neveze­tesen: a magyar állam nyilvánvalóan nem felelős azok iránt, akik nem magyarok, abban az esetben sem, ha elődeik 1918 előtt Magyarország polgárai volak. Az eltérő felelős­ség elvére pedig nem is utal az alkotmányszöveg. Éppen ezért mindkét elvhez pótlólagos magyarázatot kell fűzniük mindazoknak, akik érvényesíteni szeretnék. Ahhoz tehát, hogy a magyar állam tisztségviselői különb­séget tehessenek kisebbségi magyar és kisebbségi magyar között, a nemzeti megkülönböztetés elvének valamelyik vál­tozatát kell alkalmazniuk. Ehhez azonban az elvnek olyan mo­rális alapra kell támaszkodnia, amely egyszerre rendelkezik a politika számára iránymutató erővel a napi politikai döntések­nél, valamint elég mélyen gyökerezik az alkotmányosság va­lamelyikjelentős elképzelésében. A nemzeti megkülönbözte­tésnek a határon túli magyarokkal szemben alkalmazott elve ezért nem válhat el az adott döntéshozó Magyarországon ér­vényesíteni kívánt értékrendjétől. S most vegyük számba az elv jellegét és érvényesítésének lehetséges következménye­it a magyar kisebbségek nemzeti életében! 60

Next

/
Thumbnails
Contents