Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Támpontok
így nem mondja ki, nehezen megoldható értelmezési vitáknak nyitva ezzel teret.43 Magyarország felelősségének forrását Kis János az alábbi módon foglalja össze: „Elődeink közös magyar állam polgárai voltak. Az 1920. évi, igazságtalan béke éles határvonalat húzott közéjük. A mi őseink a határ innenső oldalán maradtak, vagy ide települtek át. Azoknak az ősei, akik ma a határon túl élnek, kívül rekedtek a magyar állam felségterületén. Nekünk nem érdemünk, hogy a határon belül vagyunk, ők pedig nem vétkesek abban, hogy a határon kívülre kerültek. Nekünk szerencsénk volt, nekik balszerencséjük, ennyi az egész. S mi mégis változatlanul élvezzük a magyar állampolgárság előnyeit, nekik pedig el kell szenvedniük a kisebbségi léttel járó hátrányokat. Ők fizetik meg az egykori Magyarország feldarabolásának hátrányait - helyettünk is. Ha ez így van, akkor a hazai politikai közösség nem csak a saját tagjaiért felelős; a határon túli magyarokért is felelősséget visel.”44 Ugyanakkor az előbbi érvhez mindenképpen hozzá tartozik egy kiegészítés, melynek egyik felét Kis János hangoztatta Monoron, nevezetesen az, hogy „A szomszédos országokban olyan magyarok élnek, és a következő évtizedekben még inkább olyanok fognak élni, akiknek nincs személyes közük a történelmi bűnökhöz, amelyet apáik vagy nagyapáik elkövettek, vagy nem követtek el”.45 Ha az érvelést módosítjuk (hiszen bűnei a Magyarországgal szomszédos országok 43 Halász Iván és Majtényi Balázs szerint „Ebben a kontextusban a magyar alkotmány klauzulája a „legnagylelkűbb”, hiszen a „határon túli magyarok sorsa” iránti felelősség meglehetősen sokféleképpen értelmezhető fogalom. Halász Iván-Majtényi Balázs: Magyarország és a szomszédos államok státustörvényei. In Halász Iván-Majtényi Balázs-Szarka László (szerk.): Ami összeköt? Státustörvény közel és távol. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004, 105. p. Szerintünk azonban elsősorban negatív következményei vannak e fogalmak tág értelmének, hiszen, mint arra kitérünk, egymással szembenálló értelmezésük is lehetséges. 44 Kis János: Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem. Élet és Irodalom, 41. évf. 51. sz. 45 Lásd A monori tanácskozás 1985. június 14-16. I. m. 144. p. 47
