Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

seket erősít másokban. Különösképpen fontos az ilyen döntés akkor, ha az érzelmi befolyásolás különösen erős eszköztára áll az illető rendelkezésére, mint például a politika esetében.

A nemzet identitásnak s magának a nacionalizmusnak van tehát morálpszichológiája. Ugyanis választhat az ember. Táplálhatja magában a mások iránti megbecsülés érzését.35 Dönthet a másik nemzeti identitásának tisztelete mellett akkor is, ha az több fontos vonásában különbözik az övétől. A magyar kisebbségek nemzeti együttérzésigénye sajátos, a magyarországiak számára nemegyszer furcsának tűnhet. A modern állam több intézményének és funkciójának hiánya nemzeti életükben, sőt gyakran ezek felhasználása ellenük valamiféle ellentételezés igényét támasztja fel bennük. S ennek lélektani vetülete a szerencsésebb magyarok együttérzése iránti vágy. Könnyebb elviselni a kisebbségi sorsot, ha tudjuk, vannak, akik velünk éreznek. Ám maga az együttérzés a kisebbségi élet problémáinak nagyobbik részét nem oldja meg. Mint ahogy a többségi helyzetben élőkét sem.

Az ember nemzeti identitása azonban nyilvánvalóan nem csak az összetartozás érzéséből áll.36 Az összetartozás olyan meggyőződés, melynek nemcsak emocionális, hanem racionális összetevői is vannak.

Noha a megközelítés nyilvánvaló absztrakció, hiszen az ember életének nem létezhet érzelem nélküli, tiszta értelmi állapota, de általa rávilágíthatunk mostani magyar politikai életünk egyik fontos problémájára. A racionalitás tiszta érdekkalkuláción alapuló elemei akkor köthetik egymáshoz hatékonyan, tehát másnál erősebben az egyéneket, ha mindannyian úgy vélik, hogy a tiszta érdek mindennél előbbre va-35 Lásd Avishai Margalit: The Moral Psyhology of Nationalism. In Robert McKim & Jeff McMahan (eds.): The Morality of Nationalism. New York-Oxford, Oxford University Press, 1997, 85-87. p.

36 Ezt mutatja be például Anthony D. Smith National Identity című munkájában. Rögtön könyvének előszavában leszögezi, hogy a nemzeti identitás multidimenzionális koncepcióját tartja helyesnek. Lásd Anthony D. Smith: National Identity. Penguin Books, 1991, Vil. p.

43