Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Támpontok
tézményrendszerének csak a töredéke létezne. A kérdéskör három elemében jelennek meg nézeteltérések: a támogatások nagyságának, szerkezetének, valamint a politikai támogatások s a kisebbségi szervezetek velük összefüggő vetélkedésének kérdésében. Azaz hogy mekkorák legyenek az ilyen támogatások, milyen szerkezetben osszák el őket,30 tehát a kisebbségi élet milyen területei s azon belül mely szervezetek és személyek kapjanak belőle, valamint hogy milyen hányaduk váljon elsődlegesen politikai támogatássá, kinek a javára, s mely szervezetek, politikai korporációk révén. Mivel a politikai támogatások nem váltak el az egyéb támogatásoktól, a viták is többértelműek. A támogatások rendjének egy-egy változtatási szándéka mögött a szakmai érvek gyakran keveredhetnek politikai pártok, illetve politikai érdekcsoportok hatalmi érdekeivel.31 De ezek a támogatások minden ellentmondásosságuk ellenére is kulcsfontosságúak voltak a magyar kisebbségek intézményrendszerének kiépítésében és fenntartásában 1989 után. Nélkülük a mai szervezetek töredéke létezne. Persze, amint azt már korábban kifejtettük, a támogatások átpolitizáltsága jelentősen hozzájárult több kisebbségi társadalmi szervezet politikai korporációvá válásához, s általuk ahhoz, hogy a támogatások társadalmi célja a politikai mögé szoruljon. Jelenleg tehát azzal kell számolni, hogy a magyar kisebbségek olyan, a politika által dominált intézményi struktúrával rendelkeznek, amelyben a deklaráltan társadalmi célokra fordítandó támogatások (s nem csak a magyarországiak) számottevő része politikai szűrőn keresztül jut el a támogatás célcsoportjához, miközben levonják belőle a politikai cél elérésére fordítandó erőforrásokat. Sőt az amúgy sem számos kisebbségi vezető réteg körében egy olyan kontraszelekciót ösztönöz, amelyben nem a 30 Bárdi Nándor: i. m., valamint Bárdi Nándor: Magyar-magyar párbeszéd a támogatáspolitikáról (2004-2007). Regio, 2007. 4. sz. 128-164. p. 31 Bárdi Nándor: I. m. 37