Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Támpontok
sebbségen belüli hatalmi küzdelmekben is. A következmények jól ismertek, a magyar kisebbségek politikai vezető rétegének egyes csoportjai magyarországi szövetségesek után néznek, mint ahogy a magyarországi pártok is hozzájuk kötődő kisebbségiek után. A magyar kisebbségek politikai élete pedig, függetlenül attól, hogy egy vagy több pártba szerveződött, magába szívta a magyarországi pártellentéteket. Miután pedig a magyarországi hatalmi küzdelmekben megjelent a nemzeti ellenségkép mint a politikai ellenféllel szembeni harc ideológiai eszköze, az egyébként asszimilációs nyomásnak kitett kisebbségiek ezt is átvették. A rendszerváltás strukturális, erkölcsi és persze hatalmi kérdései, melyektől társadalmaik modernizációja, versenyképessége s így hosszú távú ellenálló képessége is függött, a belső nemzeti harc ideológiai alakját öltötte, amelyben már nem a modernizáció és versenyképesség kérdései domináltak. De hallhatunk még egy érvet egymás választási kampányaiban való részvétel védelmében. Különböző országok egyazon eszmeáramlathoz tartozó politikai pártjai, csoportosulásai és politikusai Európa-szerte részt vesznek egymás választási küzdelmeikben. Akkor a kisebbségi magyarok miért ne vehetnének részt a magyarországi testvérpártjaik kampányaiban? A magyarországiak pedig miért ne hozhatnák saját kisebbségi szövetségeseiket egyenlőtlenül kedvező helyzetbe a kisebbségek médiaterében egyébként domináns magyarországi televízióban és rádióban? Minek okán volna éppen számukra nemkívánatos fellépni egymás emelvényeire? Miért ne ösztönözhetnék a sajtóban és médiában, választási gyűléseken egymás potenciális választópolgárait, hogy partnerükre szavazzanak, ha ez bevett politikai viselkedésnek számít Európa demokráciáiban? És persze miért ne támogathatnák egymást financiálisán is minden rendelkezésükre álló anyagi forrásból? Kormánypárti pozícióban ez persze a költségvetés pénzügyi forrásait is jelenti. Továbbá miért ne segíthetnék az egymás pártjaihoz kapcsolódó egyéb szervezeteket is? A kérdésfeltevés erős lábakon álló analógiára támaszkodik. Ha egy tekintélyes külországi politikus megjelenik esz-33