Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

8. Nemzeti megbékélés

többségében annyira képes, hogy fenntartson egyfajta egyensúlyt, s megakadályozza a legdurvább kisebbségellenes próbálkozásokat. Nem kevés ez, még ha esetenként ennyi sem sikerül.121 Egyfajta biztonságérzetet ad a kisebbségi magyarok többségének, hogy a felszámolásukra irányuló legdurvább kísérletek magyarországi segítséggel kivédhetőek. Ám a megoldás vízióját nem nyújtja.

Nem is nyújthatja, ugyanis az alkotmányosság lényegi eleméig, a nép morális értékrendjéig nem ér el. Márpedig a magyar kisebbségek nemzeti egyenrangúságához mindenekeló'tt a szomszéd nemzetek magyarsággal kapcsolatos értékrendjének kellene megváltozni. Ugyanakkor a nemzeti megbékélés folyamatának egyetértésen alapuló magyarországi megkezdése ugyanúgy nem pótolhatja a támogatás eddigi eszközeit, a nyomásgyakorlás különféle formáit is beleértve, mint ahogy azok sem váltják ki a nemzetek tagjainak megbékélését.

8.3. Mi más történhet?

A magyar kisebbségek ügye persze más irányba is fejlődhet a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében. Az egyik lehetőség a mostani állapot kiegészítése a EU-tagság adta regionális kapcsolattartási lehetőségekkel. Tehát egy olyan magyarországi támogatási rend, amelyik segíteni igyekszik a kisebbségek kulturális intézményeinek különféle támogatási formák révén. Ez a vámhatárok megszűnésével, sőt a schengeni rendszerbe történő belépés után a határállomások eltűnésével kiegészül a regionális együttműködés ösztönzésével és több újszerű kulturális lehetőséggel és kezdeményezéssel. A diplomáciai erőfeszítések pedig arra irányulnak, hogy enyhítsék a magyar kisebbségekre nehezedő nemzetiségi nyomást, illetve szélesítsék a nemzetközi jog kisebbségvédelmi eszköztárát.

121 Lásd az ukrajnai magyar oktatás problémáit vagy a vajdasági magyarok korábbi helyzetét.

149