Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

8. Nemzeti megbékélés

A jövő persze másképpen is alakulhat. Például olyképpen, hogy kormányzók és ellenzékiek közösen kimunkált és Ma­gyarország polgárainak többsége által elfogadott rend és kö­zösen megteremtett egyetértés nélkül kapnak magyarországi állampolgárságot a magyar kisebbségek, majd megpróbálják választópolgárként bevonni őket a magyarországi belpolitikai küzdelmekbe. Az is előfordulhat, hogy akár az állampolgárság révén, akár más módon arra próbálják rávenni őket, hogy mi­nél nagyobb számban települjenek Magyarországra. Maradhat persze a mostani helyzet is, melyben Magyar­­országnak és a magyar kisebbségeknek együtt sincsen elég erejük, hogy kikényszerítsék a kisebbségi magyarok megma­radásához szükséges feltételek megteremtését, ugyanakkor a szomszéd nemzetek értékrendjének megváltoztatásáért sem tesznek sokat. Azaz Magyarország részéről marad a legszükségesebb segítségnyújtás, tehát kulturális támoga­tás, diplomáciai segítség súlyosabb konfliktusok megelőzé­sére és a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, valamint diplomáciai erőfeszítések a létező nemzetközi jogszabályok alkalmazására, illetve kibővítésére annak tudatában, hogy mindezek együtt sem elégségesek a magyar kisebbségek nemzeti identitásának hosszú távú megtartásához. De Magyarország és a magyar kisebbségek olyasmivel is próbálkozhatnak, amivel eddig még soha. Megkísérelhetik országaik közvéleménye előtt lefolytatni azt a vitát, melynek elmaradása mindmáig fenntartja azt az értékrendet, amely nélkül nem rendezhető magyarok és szomszédjaik viszonya. Az alkotmányszövegnek ehhez az alábbi célkitűzést is tartal­maznia kellene: „A Magyar Köztársaság szeretné elérni, hogy a szomszé­dos országok polgáraiban terjedjen a magyar nemzet iránti barátság. Tenni kíván a magyarellenes félelem és gyűlölet megszüntetéséért, az összetartozás és nemzeti testvériség erősítéséért azért, hogy a nemzeti harc kultúráját egymás nemzeti méltóságának kölcsönös tiszteletével váltsuk fel.” Ehhez elsősorban a bármiféle eszköz alkalmazását nem­­zetileg igazságosnak tartó teljes morális relativizmus időn­ként keletinek, illetve balkáninak nevezett, de újabban ese-141

Next

/
Thumbnails
Contents