Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
8. Nemzeti megbékélés
Például a szlovákiai magyar pártok eddigi kormányzati célkitűzései közül hiányzott az átgondolt terv a nemzeti többség magyarságképének megváltoztatására. A szándék persze megvolt a kisebbségi politikusok többségében, de átgondolt közös tervvé nem állt össze. Ilyen természetű viták általában olyankor robbantak ki, amikor valamilyen sajátosan kisebbségi jogszabálytervezet vagy döntés került a politikai viták fókuszába, tehát ha egyben valamely konkrét magyar célhoz, érdekhez kapcsolódott. Sokkal kevésbé akkor, amikor olyan politikusoknak az ország egészét érintő visszaélései, hatalmaskodása került szóba, akik autoritásuk nem kis részét éppen magyarellenességükkel építették fel.116 A magyar pártok pragmatikusan gondolkodva inkább az elérhető közigazgatási pozíciók elfoglalására, kulturális intézményeik megerősítésére és gazdasági céljaik elérésére törekedtek, s kerülni kezdték a meddőnek tűnő ideológiainak nevezett vitákat. Csakhogy tudvalevőleg alapvető különbség van az ideológiai és az értékrendi viták közt. Az első elsősorban a politika hatalmi céljainak eszköze. Míg a politikai életben értékrendi vitát akár hatalmi érdekek ellenében is folytatni lehet, semmiképpen sem válhat ezek eszközévé. Az értékrendről folytatott vita a társadalom, esetleg a politikai közösség összetartozásának alapelveit vizsgálja. Akkor is, ha álláspontjai hatalmi érdekeket sértenek, beleértve akár a többség érdekeit is.117 Éppen ezért a hatalom 116 A kisebbségek elnyomása nem áll meg a kisebbségeknél, hiszen mások nemzeti szabadságának felszámolása a felszámolók szabadságát is szűkíti, még ha domináns helyzetbe is juttatja őket. Ennél a tézisnél John Locke ismert szabadságvédelmi törvényét terjesztjük ki az ember nemzeti szabadságára. Eszerint az embernek joga van az ellenállásra a szabadságát veszélyeztető államhatalommal szemben. Ugyanakkor ez nem terjedhet túl a jogállami állapot helyreállításán, nem válhat új zsarnokság forrásává. Lásd John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1999, 187-191. p. 117 A magyarok szeretnék behozni azt a hátrányt, amelyik a nélkülük megalakított kormányok idején halmozódott fel, a másik fél pedig szeretné előbbre vinni az ország euroatlanti integrációját és a gazdasági reformot, valamint szeretne győzelmet aratni a tekintélyuralmi tendenciák fölött. 138
