Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

8. Nemzeti megbékélés

szültségforrás volt, hogy nemzeti köntösbe öltözve alkalmat teremtett a régi rend magyar fenntartói egy részének, hogy új politikai és gazdasági karriert kezdjenek.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy lehetséges-e úgy változtatni a magyar kisebbségek jogállásán, hogy ne változzon az érintett ország alkotmányos rendje? Nyilvánvalóan nem. Elméletileg két út vezet az alkotmány megváltoztatásához. Az egyik a kényszer olyan foka, amely a változtatásnál kockázatosabbá teszi az eredeti megtartását. A másik az alkotmányos értékrend átalakulása. Az alkotmányos rend az alkotmányos értékrend megváltozása nélkül addig tart ameddig a kényszer fennáll. Az alkotmányos értékrend pedig aligha változik puszta erőszakkal, ahhoz az alapját képező morális értékeknek kell átalakulniuk. Annak a meggyőződésnek kell elterjednie a politikai közösséget alkotók körében, hogy a mostani állapot rossz, igazságtalan és káros. Méghozzá nemcsak a kisebbség, hanem a nemzeti többség számára is.

Éppen ezért az általa hátrányosan érintetteknek morális joguk a változatás, a hatalmilag kedvezményezetteknek pedig morális kötelességük. Ugyanakkor a korábban kedvezményezettek számára is többet kell ígérnie az új alkotmányos értékrendnek, mint amennyit a korábbi nyújtott. Dominanciájukról való lemondás nem jelenthet bizonytalanságot és veszélyt az ő számukra. Áldozatuk tehát csak viszonylagos. Lemondásuk hatalmi előjogaikról az ő szabadságukat is kiterjeszti, saját jövőjüket is építik általa.110 Ha szövetséggel váltják fel a másik nemzeti veszélyeztetését, akkor maguk jobbá, szabadabbá, gazdagabbá válnak, s nem bizonytalanabb, hanem biztonságosabb lesz nemzeti életük.

Ehhez azonban többnek kell kötnie őket magyar szomszédjukhoz közös gazdasági érdekeiknél, az európai uniós és NATO-tagságuknál. Ehhez szoros bizalmi kapcsolat kell,

110 John Rawls szerint a jogok és szabadságok nem szűkíthetők a nagyobb jólét vagy éppen az így elfoglalható pozíciók érvével. Továbbá egyesek a jogainak, szabadságának bővítése nem szűkíti szükségszerűen másokét. Sőt mások jogainak és szabadságának bővítését is magával vonhatja. Lásd John Rawls: i. m. 86-92. és 294-303. p.

132