Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
7. Alkotmányos egyetértés
irányzatok nem számolhatnának vele, hogy a magyarországi választási kampányokban és politikai konfliktusokban való részvételük, az anyaországi pártlojalitásuk hazai teljesítményüktől függetlenül garantálja számukra a magyarországi anyagi, részvételi és médiatámogatást, akkor nem marad más számukra, mint az otthoni teljesítmény. Persze felvethető az elképzeléssel szemben, hogy több eleme nem felel meg a mai magyar belpolitika konfliktusos természetének. Következésképpen nem áll a politikai realitások talaján, hiszen olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyeknek sok mindenki nem kíván megfelelni napjaink Magyarországán. Egy valós megoldást kereső elképzelésnek pedig a valóságból kell kiindulnia. Nyilvánvalóan helyes premisszákra épít az ellenérv. Nem csak a magyar kisebbségek ügyében bomlott meg az alkotmányos egyetértés Magyarországon. Az általunk vázolt modell azonban a magyar kisebbségek megmaradásának alapelvéből indít. Abból az elvből, amelyet deklaráltan mindegyik magyarországi párt magáénak vall, méghozzá a magyar kisebbségekhez fűződő viszonyának elsődleges elveként. Ennek kapcsán igazolhatónak tartjuk, hogy a magyar kisebbségek ügyében fennálló alkotmányos egyetértés, amelyik magában foglalja a kisebbségek megmaradásának legfontosabb területein azt a támogatást, melyet Magyarország képes megadni, jobban szolgálja a kisebbségek megmaradását magyarnak, mint ügyük magyarországi belpolitikai küzdelmekben való használata és általa az alkotmányos egyetértés megbontása. Az alkotmányos egyetértés helyreállításának szándéka és képessége nélkül pedig aligha állíthatják magukról, hogy valóban a magyar kisebbségek megtartására törekednek. Tehát a legfontosabbnak nyilvánított szándékuk válik igaztalanná. Az az állításuk továbbra sem válik kérdésessé, hogy szeretnék, ha a magyar kisebbségek számára megteremtődnének az identitásuk megtartásához szükséges körülmények. Ám hogy ezt alkotmányos, tehát az egyszerű hatalmi harc fölött álló elvnek tartják, az igen. A jelen körülmények azonban más irányban módosították a rendszerváltás eredeti megegyezését. Az eredeti egyetér-127
