Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A megvalósítás módjai
E vízió ellenében a jobboldaliak a kampány során a részleges állampolgárság érvét fogalmazták meg, alighanem a sokak számára riasztó vízió hatásának csökkentésére. E szerint csak valamiféle korlátozott állampolgárságot kapnának a kisebbségi magyarok. Hogy pontosan mifélét, azt nem tisztázták az ellenkampány irányítói. Egyszóval olyan kérdésekről folyt a vita, amelyek pontos alkotmányos mibenlétét a vitázók nem tisztázták. A vita így kampányszerűvé vált, s ezt figyelembe kell vennünk. Az érvek rendszerint szlogenszerűek, hangoztatóik számára gyakran fontosabb volt vélt társadalmi hatásuk, mint konzisztenciájuk, helytállóságuk, igaz voltuk. Nekünk azonban úgy kell tekintenünk rájuk, mint a tényleges társadalmi vita argumentumaira, amelyet jóllehet eltorzított, de lényegétől meg nem fosztott az általa vívott hatalmi harc. A népszavazás meghirdetésének pillanatától fogva nagy kockázatot hordozott magában, éppen deklarált célja kapcsán, nevezetesen, hogy a határon túli magyarokat Magyarország politikai közösségének teljes jogú részévé tegye. Az érvényes magyarországi jogrend szerint e céllal ugyanis a kisebbségi magyarok iránti az általános és egyoldalú társadalmi szolidaritás is együtt járt volna. A magyar adófizető tehát úgy fizette volna a határon túliak társadalombiztosításának több elemét, hogy a határon túli nem finanszírozta volna az övét. Sőt mi több, a kisebbségi magyar saját államával vállalt volna kockázatközösséget. Azaz egyszerre két állam szociális forrásait is igénybe vehette volna, ám csak az egyikhez járult volna hozzá. 6.4. Kiélezett helyzet A népszavazás sikertelensége azzal a következménnyel fenyegetett, hogy a magyarországi magyarokban gyengülni fog a nemzeti szolidaritás eddigi ereje. S ezt nemcsak közvetve egyes kisebbségi magyar vezetőknek a magyarországi vá- 94 94 Ez a szándék tudvalevőleg nyilvánosságot is kapott. 107
