Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A megvalósítás módjai
szavazás utáni helyzetért, hanem a félelem és gyanakvás légköre sem ülte volna meg a kérdést, hiszen ha megegyeztek volna, akkor a magyar kisebbségek válhattak volna politikai veszélyforrássá, illetve a másik fél legyőzésének eszközévé. Ügyük megmaradt volna annak, amilyenné a negyedik Magyar Köztársaság első alkotmányos megegyezése tette: olyan ügynek, amiért a magyar politikai vezető réteg egésze, sőt az egész Magyar Köztársaság felelős. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az eredeti megegyezés tartalmát jelentősen bővítette volna. Az ugyanis nem tartalmazta a magyar állampolgárság megadását a kisebbségi magyaroknak. Méghozzá olyan elemmel bővítette volna, ami jelentős befolyással volna a Magyar Köztársaság politikai életére. Hiszen a mintegy 2,5-3 millió kisebbségi magyar szociális jogokat is magában foglaló állampolgársága, valamint a választójoggal rendelkezők nagy száma bizonyosan jelentős kihívást jelentene Magyarország számára. Arról nem is beszélve, hogy az állampolgársággal járó választójognak egyben választhatóságot is kellene jelentenie, azaz kisebbségiek is ülnének a magyar parlamentben. Ami persze egyben felvetné az a kérdést is, hogy ugyanaz a személy lehet-e egyszerre két ország parlamentjének képviselője, s esküt tehet-e mindkét állam alkotmányára. A kettős állampolgárság kérdése ugyanakkor egy olyan ígérettel került a magyar állampolgárok és egyben a kisebbségi magyarok nyilvánossága elé, melynek több ponton is köze van a magyar alkotmányhoz. Az ígéret szerint a kettős állampolgárság a magyar nemzet újraegyesítését jelentené.90 Azaz megszüntetné a magyar nemzetnek a trianoni békeszerződés általi szétszakítottságát, méghozzá az ígéret szerint határváltoztatás nélkül.91 90 Az újraegyesítés fogalmának pontos értelme azonban homályban maradt. 91 Az újraegyesítés a határokon átnyúló jelzőket kapta, ám ezek sem világították meg pontos értelmét és hozadékát a magyar kisebbségek nemzeti élete számára. 102
