Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

1. Bevezetés

térnünk azokra a politikai és társadalmi sajátosságaikra, amelyek eltérnek a nemzetileg többségi helyzetben élőkétől. A magyarországi magyarok ugyanis többségi helyzetből al­kotnak véleményt a határon túliakról alkotmányos kérdések­ben is. Ezt követően azt próbáljuk igazolni, hogy a Magyar Köztársaság kötelességének, valamint felelősségének jelle­gét és mértékét az alkotmányosság szabályainak olyan fel­fogása szerint kell megvonni, amely a kisebbségi lét alkot­mányos kérdéseit is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy több, egymástól sem független3 előfeltétele van annak, hogy kielé­gítő megoldás szülessen a magyar kisebbségek problémái­nak megoldására. Szeretnénk rámutatni, hogy az előfeltéte­lek egyike a magyarországi alkotmányos egyetértés ügyük­ben. Magyarországi alkotmányos egyetértés híján aligha le­het esélyük nemzeti identitásuk tartós megőrzésére. A tanulmány írása közben egy szokatlan, sőt alighanem bírálható döntést kellett meghoznunk. Több olyan fejtegetés­nél, amelyben magyarországi, illetve kisebbségi magyar poli­tikusok döntései, tettei, álláspontjai is az érvrendszer részét képezik, nem idézzük őket. Ha ugyanis idéznénk, nevüket is említeni kellene. Ezzel azonban a munka, minden szándéka ellenére, az oly sok gyűlölettel megtöltött és a magyar ki­sebbségek közé is exportált magyarországi politikai küzde­lem részévé válna. Amennyire csak lehetséges, jelenségek­kel s elvekkel szeretne foglalkozni a tanulmány, nem pedig személyekkel. Ezért kisebb bajnak tartjuk a neveket soroló hi­vatkozások esetenkénti elmaradását, mint hogy az alkotmá­nyos egyetértést kereső írás az elkeseredett magyarországi hatalmi küzdelem ideológiai fegyvertárába kerüljön. Tudható persze, hogy éppen a durva összecsapások so­rán használható ideológiai muníció számíthat nagyobb figye­lemre ebben a tudatosan agresszívvá szított közhangulat­ban. Az írás azonban mégis inkább ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a magyar kisebbségek kérdéséről folytatott nyilvános vita érveit ne egymás legyőzésére, hanem az alkotmányos 3 Rogers Brubaker szerint a kisebbségi kérdés alapvetően relacionális, s a nemzeti kisebbség, a nemzetállam és a külső anyaország hármasa közti viszonyrendszerben értelmezhető. Lásd Rogers Brubaker: Nationalism Reframed. Cambridge, Cambridge University Press, 1996, 67-68. p. 9

Next

/
Thumbnails
Contents