Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)

2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában

A földreform a szlovákiai magyarok szempontjából 61

6. táblázat. A maradékbirtokok járások szerinti megoszlása az 1938-ban visszacsatolt területeken

Járás

A maradékbirtokok száma

A maradékbirtokok összterülete ha-ban

Somorja

14

1 368,36

Dunaszerdahely

55

5 344,99

Gálán ta

56

8 948,61

Vágsellye

11

852,04

Érsekújvár

25

2 550,97

Aranyosmarót

3

322,94

Verebély

7

635,30

Komárom

25

6 820,97

Ógyalla

9

1 680,44

Zselíz

4

1 160,89

Léva

10

1 803,21

Ipolyság

26

2711,06

Kékkő

9

1 095,50

Losonc

19

1 915,08

Rimaszombat

2

176,76

Feled

13

1 463,11

Tornaija

8

312,30

Szepsi

2

360,84

Kassa

3

465,91

Királyhelmec

15

1 198,80

Tőketerebes

1

57,51

Összesen

324

41 245,59

Forrás: SNA, f. ŠPU Praha, k. 3290. Seznam zbytkových statku na území obs. Maďarskom v zemi Slovenskej.

A földbirtokreformnak a szlovákiai magyarok számára rendkívül kedvezőtlen mérlegét a földreformot irányító politika nacionalista szándékainak vagyunk kénytelenek tulajdonítani. Az így végrehajtott földbirtokreform súlyos gazdasági és ezáltal politikai károkat okozott a szlovákiai magyar társadalomnak. A szlovákiai magyarság egyrészt jelentős vagyoni kárt szenvedett, hiszen a lefoglalások nem csupán földtulajdonát érintették, de az azon található agráripart is (szesz- és sörfőzdéket, cukorgyárakat, fűrészmalmokat, malmokat stb.). Ami azonban ennél is sérelmesebb volt: magyarság csupán töredékét kapta annak, amely a lakosságán belüli részaránya alapján megillette volna. Különösen a déli területeken nagy számban élő mezőgazdasági munkások és cselédek jártak roszszul, akik a nagybirtokok felszámolásával addigi megélhetőségüket elveszítették, meg