Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
54 A földbirtokreform helye és szerepe... Noha a két ellenzéki párt nyíltan nem lépett fel a földreform ellen, ellenfeleik később azzal vádolták őket, politikájukkal ők maguk okozták, hogy a magyar lakosság nem jutott elegendő földhöz. Ez a kritika azonban nem állja meg a helyét, mivel ha helyi szinten előfordult is, hogy az ellenzéki magyar pártok retorikája egyeseket elriasztott attól, hogy kiutalásért jelentkezzenek, a szlovákiai magyarok elsősorban az ÁFH kisebbségellenes gyakorlata miatt nem jutottak elegendő kiutaláshoz. A földbirtokreform szükségességét tükrözi az 1920 december 4-én megalakult magyar szociáldemokrata párt (Cseh-szlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) első állásfoglalása is,160 161 162 amely a párt egyik alapvető céljaként nevezte meg nagybirtokok felszámolását. Azonban a szociáldemokrata vezetők már ekkor észlelték annak lehetőségét, hogy a földreformnak nemzeti célkitűzései is lehetnek. A pártnak a következő időkben a földbirtokreformmal kapcsolatos megnyilvánulásaiban az a sajátos kettősség figyelhető meg, hogy miközben bírálták annak végrehajtását, keményen támadták a magyar kisgazdákat, különösen Szent-lvány Józsefet, akit a földbirtokreformot akadályozó reakció vezéralakjának neveztek.163 Amíg az ellenzéki magyar pártok nem tudták teljes mértékben kihasználni a reform tényét saját politikájuk mellett, addig a kormányzat mindent megtett, hogy a földreform révén szavazókat szerezzen a szlovákiai magyarok között, s az ellenzéki magyar pártok szavazóbázisát épp a földosztás ígéretével próbálja megosztani és meggyengíteni. A feltehetően Milan Hodža mezőgazdasági miniszter köreiben született ötlet szerint 1923 elején Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége néven Csánki Aladár vezetésével új magyar párt alakult. A korabeli szóhasználat szerint aktivistának nevezett párt a magyar földműveseket igyekezett megnyerni a kormány számára, s programjának egyik központi eleme a földreform népszerűsítése volt, miközben az elégedetlen és kisemmizett magyar mezőgazdasági munkásságot és parasztságot a földszerzés lehetőségének felvillantásával akarta megnyerni. Eközben nem is igyekezett titkolni, hogy földet csak az kaphat, aki a „helyes oldalon” áll: „A szemforgató jezsuitizmussal szemben jó lesz leszögezni az álláspontunkat: a Köztársaság földjéhez csak köztársasági földmíveseknek van jussuk. Ennek az elvnek a földtörvény végrehajtásánál érvényt akarunk és érvényt fogunk szerezni. Senki sem bolond, hogy a más disznaját hizlalja. Akik Horthy szekere elé fogatják magukat és az ördöggel cimboráskodnak: ne számítsanak a Köztársaság javaira."16'1 Ennek szellemében a párt a „Szervezkedj, légy köztársasági, hogy hoppon ne maradj!”165 jelszóval igyekezett magához 160 Vö. Barázda, 1921. február 5. 161 Vö. PMH, 1923. június 20., A magyar kisgazdapárt gyűlése Ipolypásztón és Ipolyszalkán. 162 Munkásújság, 1920. december 12. 163 Vö. Munkásújság, 1921. május 1. 164 Idézi Korpás Árpád: A két világháború közti (cseh)szlovákiai agrárpárti magyar mozgalom sajtója és politikai koncepciója a földreform kezdete idején (vázlat). In Somorjai disputa (1.) Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai. Somorja-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó, 2003, 184. p. 165 Népújság, 1923. április 27.
