Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
42 A földbirtokreform helye és szerepe... kérdőíveket, melynek következtében a Csehszlovákia egész területén kirótt 948 büntetésből 584 Szlovákiára esett.126 A cseh országrészekhez képest Szlovákia viszonylatában meglehetősen vontatott volt az ÁFH szervezeti kiépítése, melynek részben a két országrész közötti kompetenciaviták voltak az okai. A köztársaság egész politikai felépítményeinek mintájára a cseh politika a földreform végrehajtására hivatott földhivatal szervezetét is erősen centralizált modell szerint képzelte el és hozta létre: a szlovákiai földreformot érintő legfontosabb döntések is az ÁFH prágai központjában, illetve annak felügyelőbizottságában születtek. Ezekben a szervekben pedig a szlovák politika súlytalanul volt képviselve (a 12 tagból három volt szlovák), s ezzel arányosan kis befolyással bírt. A centralista szerkezet következményeként Szlovákiában önálló jogkörrel felruházott földhivatal helyett csupán egyetlen, Szlovákia egész területére kiterjedő körzeti földhivatal127 létrehozásával számoltak, amelynek központja Rózsahegy lett volna. A körzeti hivatalok feladata a kormányrendeletek által pontosan kijelölt körzetekre vonatkozott. A körzeti hivatalok hajtották végre az adott térségben a földreform teendőit, végezték a birtokok átvételét, döntöttek a kiutalásokról, felügyelték a gazdálkodást a kiutalt birtokokon, s ellenőrizték a kiutalási biztosok munkáját. A szlovák politikusok egy része - s nem csupán a Hlinka mögött álló autonómisták - azonban nem volt elégedtek azzal, hogy az ÁFH a prágai központnak alárendelt körzeti hivatalokat épít ki Szlovákiában. A Hodža által vezetett Szlovák Nemzeti Parasztpárt vezetőinek 1920 nyarán tartott országos fórumán olyan döntés születet, amely szerint az ÁFH szlovákiai körzeti hivatalát teljes döntési jogkörrel kell felruházni, s további körzeti hivatalokat is létre kell hozni.128 Hodža ebben az ügyben az ÁFH elnökével, Karel Viškovskýval is több ízben tárgyalt, de jórészt eredménytelenül,129 s ebben az a cseh aggály is közrejátszott, hogy a szlovákok egyedül nem birkóznának meg a magyar földbirtokosok ellenállásával. Hodžáéktól sokkal élesebben fogalmaztak a HSILS képviselői és vezetői, akik egy teljesen önálló szlovákiai földhivatal létrehozását sürgették. Noha az ÁFH felügyelőtanácsában a pártot képviselő Ferdiš Juriga igyekezett napirenden tartani ezt a kérdést,130 végül a cseh álláspont győzedelmeskedett, s Szlovákiában önálló földhivatal helyett csupán körzeti földhivatalokat hoztak létre: eleinte egyet, Pozsonyban (amelyet innen Trencsénteplicre, később Trencsénbe helyeztek át), majd később további kettőt, Zólyomban, illetve Eperjesen. Sokáig elhúzódott a trencsénteplici körzeti földhivatal mellett működő Tanácsadó Testület létrehozása is, amelynek a szlovákiai földreform s ezen belül a kolonizáció fő irányait és hangsúlyait kellett meghatároznia. Ez a testület végül 126 Krajčovičová, Natália: Kritika a prejavy odporu voči realizácii pozemkovej reformy v prvej polovici dvadsiatich rokov. Historický časopis, 37, 1989. 6. sz. 822. p. 127 A körzeti földhivatalok a prágai ÁFH alárendelt testületéi voltak, amelyeket működését az 451/1920. sz., illetve az ezt kiegészítő 225/1921. sz. kormányrendelet szabályozta. Lásd Sbírka zákonú a narízení státú Československého. Ročník 1920. Praha, Štátni tiskárna, 1136-1137. p.; ročník 1921. 1031-1032. p 128 Vo. Slovenská vlasť, 2, 36. sz. (1920. szeptember 10.) 129 E vita mögött természetesen a cseh centralizáció és a szlovák emancipációs törekvések közötti ellentét állt. Az ÁFH decentralizációjának végrehajtása semmiképpen sem illett volna bele a korabeli cseh politika irányvonalába. 130 Vö. NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 132, Správni výbor SPU, 37. ülés, 1921. május 4.
