Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
40 A földbirtokreform helye és szerepe... formot a szaktárca fogja levezényelni. Az Agrárpártiak túlságosan nagy befolyásától tartó szociáldemokraták azonban egy külön földhivatal létrehozását javasolták. Ezt az ötletet végül az agrárpárti politikusok egy része is felkarolta, mivel a párton belüli rivalizálás egyik eszközeként a nagybirtokosok érdekeit védelmező Prášek földművelődésügyi miniszter kezéből ők is ki akarták venni a reform ellenőrzését. így a 330/1919. sz. törvény értelmében a földreform végrehajtásával kapcsolatos mindennemű teendő az ÁFH hatáskörébe került, amelynek elnökét és két helyettesét a köztársaság elnöke nevezte ki. A kormánynak alárendelt hivatalt szinte korlátlan hatalommal ruházta fel a törvény: az ÁFH vette át a törvény hatálya alá eső birtokokat, jelölte ki azok új tulajdonosait, sőt felügyelte a kiutalásban részesülők gazdálkodását. Mivel a földhivatal döntött a reform tempójáról, valamint tetszés szerint megnövelhette a birtokosnak meghagyott birtok nagyságát is, tevékenysége döntően rányomta bélyegét a földreform eredményeire. Az ÁFH ellenőrzése a parlament által választott felügyelőbizottság feladata volt. A törvény szerint ezt a 12 tagú testületet háromévenként kellett volna újraválasztani, erre azonban az ÁFH egész működése alatt egyszer sem került sor. Ennek nyilvánvaló oka az volt, hogy a forradalmi nemzetgyűlés által megválasztott, többségében csehszlovakista érzelmű és kizárólag cseh és szlovák képviselőkből álló tanácsba nem akartak sem németeket, sem magyarokat beengedni, sőt az autonomista szlovák erők befolyását sem kívánták benne növelni. A törvény 11. paragrafusa szerint a felügyelőbizottság döntött a földreform ütemtervéről és arról, mely birtokok kapnak kivételt a lefoglalás alól. Mint azt még látni fogjuk, a bizottság beleszólhatott és bele is szólt más fontos kérdésekbe is. Igaz, a felügyelőbizottság tevőleges munkát inkább csak a reform első éveiben fejtett ki (1920-ban és 1923-ban 20 alkalommal ült össze, 1924-ben 32 alkalommal), míg a húszas évek végétől már csak formális volt a tevékenysége (1929-től kezdődően már csak évi 4-5 alkalommal ülésezett).121 A földhivatal befolyását más törvények kitételei is tovább erősítették. Ezek közül az egyik legfontosabb a kiutalási törvény 20. paragrafusa volt, amely lehetővé tette, hogy az ÁFH akár 500 ha-tól nagyobb birtokokat is a tulajdonos kezében hagyjon,122 s ezzel a földhivatal és az érintett birtokosok közötti titkos alkuk lehetőségét teremtette meg. Az ÁFH létrehozása a szociáldemokraták számítása ellenére nemhogy csökkentette volna az Agrárpártnak a földreformra gyakorolt befolyását, hanem inkább erősítette azt. A földhivatal végig agrárpárti ellenőrzés alatt állt, vezetői, valamint hivatalnokainak nagy része ebből a pártból került ki, amivel a párt vissza is élt. Ez a gyakorlat a későbbiekben nemcsak Hlinka Szlovák Néppártjának az állandó kritikáját váltotta ki, de Masaryk elnök is többször sürgette a hivatal depolitizálását és átszervezését.123 A földbirtokreform fentebb tárgyalt alaptörvényeit még további számos törvény és rendelet egészítette ki, amelyek nagy része 1919 áprilisa és 1921 nyara között született meg. A reform gyakorlati végrehajtása során azonban a későbbiekben is felmerültek olyan momentumok, amelyek a fennálló törvények megváltoztatását, esetleg új rendeletek kiadását igényelték. A reform alapfilozófiáját azonban kétségtelenül a forradal121 Pozemková reforma, 16, 1935. 3. sz. Záverečná zpráva správního výboru Státního pozemkového úradu. 26. p. 122 Sbírka zákonú a narízení státű Československého. Ročník 1920. Praha, Štátni tiskárna, 139. p. 123 Vo. Slezák: i. m. 6. p.
