Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
28 A földbirtokreform helye és szerepe... A szociáldemokraták mellett a parlamenti baloldalt a jobboldali pártokkal is jó együttműködést kialakító és a mandátumai tényleges számától mindig nagyobb súllyal bíró Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt (később a Csehszlovák Szocialista párt nevet viselte) alkotta, amelybe később Edvard Beneš is belépett. A jobboldalt az Agrárpárt mellett a főleg a katolikus lakosságú morva vidéken népszerű Csehszlovák Néppárt, az erősen nemzeti színezetű retorikát használó cseh Nemzeti Demokrata Párt, valamint a nem túl befolyásos Iparosok Pártja képezte. A két világháború közötti időszakban végig ellenzéki pártnak számított Csehszlovákia Kommunista Pártja. A CSKP nemcsak osztályszempontok alapján állt az eddig felsorolt pártokkal szemben, de - elutasítva a nemzetállami modellt - a köztársaságban élő nemzetiségek önrendelkezési jogát támogatta. Korántsem véletlen tehát, hogy a kisebbségek ügyét felkaroló CSKP egyes magyar járásokban kb. kétszer annyi szavazatot szerzett, mint az északi területeken.74 A csehszlovakizmus ideológiájának éles elutasítása állította szembe a „csehszlovák” pártokkal Hlinka Szlovák Néppártját.75 A HSĽS mellett az attól mérsékeltebb Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) számított még jelentősebb szlovák politikai erőnek. Noha a néppártnál jóval kisebb szavazóbázissal rendelkező SZNP a Csehszlovákia megalakulása utáni időkben egyfajta össznemzeti párt szerepére törekedett, befolyása a Csehszlovák Köztársaság politikájára minimális volt. A Csehszlovák Köztársaság politikai pártjai között igazi választóvonal nem a jobb- és a baloldal, illetve a centralista és autonomista erők között húzódott, hanem az „államalkotó cseh és szlovák pártok”, illetve a nemzeti kisebbségek pártjai között, akik az első választások során a parlamenti mandátumok 28,2%-át szerezték meg.76 A német kisebbség pártstruktúrája a cseh pártstruktúrával volt azonos, vagyis szinte minden cseh pártnak megvolt a maga német megfelelője. Az pedig, hogy a német pártok mind a radikális ellenzék, mind a kormánnyal együttműködő aktivista táborban ott voltak, hozzájárult a német politika érdekérvényesítő erejéhez. A szlovákiai magyar kisebbség 1919- 20-ban létrejövő pártjai közül számottevő politikai erőnek az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) és az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt77 (a továbbiakban: Kisgazdapárt) bizonyult.78 E pártok politikai magatartásáról a későbbiekben még szólunk, meg kell azonban jegyezni, hogy mindkét párt következetes ellenzéki magatartást tanúsítva a trianoni békeszerződés békés revízióját, a magyar területeknek az anyaországhoz való visszatérését tartotta legfőbb céljának. 74 Az 1925-ös parlamenti választásokon a CSKP a szlovákiai szavazatok 13,88%-át kapta. Ezzel szemben a Zselízi járásban 31,97%-ot, a Vágsellyeiben 27,53%-ot, a Komáromiban 29,7%-ot a Királyhelmeciben pedig 37,32%-ot szerzett. A választási eredményeket közli Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938. Galánta-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum Kiadó, 2002, 129. p. 75 A párt 1925-ben változtatta meg nevét az addigi Szlovák Néppárt elnevezésről a Hlinka Szlovák Néppártja (Hlinková slovenská ľudová strana) megnevezésre. 76 Kárnik: České zeme... i. m. 126. p. 77 A párt 1925-től Magyar Nemzeti Párt (MNP) néven szerepelt. 78 A magyar pártokkal kapcsolatban bővebben lásd Popély Gyula: i. m.; Angyal: Érdekvédelem, i. m.
