Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Mellékletek
Mellékletek 243 Dúsa (Dúžava) - Keiszler Gusztávné Rimaszombat mellett található birtokát 1921-ben vásárolta meg 19 Zólyom megyei szlovák család. A Dúsa és Kisgömöri kataszteréből kihasított kolónia összterülete 443 ha volt. Éberhárd (Gessayov) - Apponyi Albert éberhárdi birtokán a Szlovák Liga alapított kolóniát, amely 1923-ban 1461 ha nagyságú terültet parcellázott fel a kolonisták között. A kolónián összesen 86 telepes birtokot hoztak létre. A kolónián még ugyanebben az évben kétosztályos szlovák iskolát alapítottak. Éberhárd kolónia 1936-ban Gessayov néven önálló községgé vált. A kolónián az 1930-as népszámlálás idején 318 szlovák és cseh személy élt. 1928-ban a településen megalakult a Szlovák Liga helyi szervezete, amely az Éberhárd mellett kiépült két telep, Gessayov és Tamásháza nemzeti, kulturális életének volt meghatározó szereplője. Emberhegy (Valice) - a Tornaijai járásba tartozó Felsővály község melletti Emberhegypusztán Beélik István birtokán három kolonista család telepedett le 1928-ban. A telepesek összesen 48 ha nagyságú birtokot vásároltak meg. Felsőszemeréd (Hómé Semerovce) - a Korponai járásba tartozó faluban 1926-ban hat telepes család vásárolt birtokot. Fülek (Fiľakovo) - Stephani Ervin Fülek és Csákányháza kataszterébe tartozó birtokára 18 szlovák kolonista család települt le. A kolónia 277 ha kiterjedésű volt. Füzespuszta (Vrbina) - a Dunaszerdahelyi járásba tartozó Csilizradvány mellett kialakított telep a nagyobb magánkolóniák közé tartozott. Bethlen Aladár birtokából a kolonisták 1204 ha nagyságú területet vásároltak meg. A kolóniára 43, többségében morva telepes költözött. A kolónián 1928-ban egyosztályos iskola nyílt. Garamújfalu (Tekovská Nová Ves) - a Lévai járásba tartozó szlovák község mellett kilenc szlovák család vásárolt összesen 112 ha nagyságú birtokot. Gyürki (Ďurkovce) - a Kékkői járásba tartozó Gyürki község melletti kolóniára 1920-ben települt tíz szlovák család, akik összesen 121 ha nagyságú területet vásároltak meg. Hébecpuszta (Hébec) - a Korponai járásba tartozó Deménd mellett található, búcsújáróhelyként ismert pusztára 1919-ben öt család települt, akik 130 ha nagyságú területhez jutottak. Hodospuszta (Hodoš) - Szabó László várgedei birtokos, 1926-ban adta el birtokának egy részét a Gyetva környékéről érkező telepeseknek. Hodospuszta az ÁFH által korábban már kolonizált Durendapuszta közvetlen közelében terült el. Hodospusztára 14 kolonista érkezett, akik 205 ha nagyságú területet vásároltak meg. Hodos- és Durendapuszta kolóniákat később összevonták, és a Feketepatak (Čierny Potok) névre keresztelték. Hodzsafalva (Hodžovo) - Kálnoky Sándor csicsói és Nagy Vilmos turiszakállasi birtokain 1921-ben kezdődött meg a kolonizáció, amelyet a Daxner-féle Telepítési Szövetkezett irányított. A kolónia Tany, Bogya és Turiszakállas kataszteréből kihasítva Rakottyáspusztára, Zsemlekéspusztára és Tőrömpusztára ráépülve jött létre. Az összesen 1050 ha nagyságú kolónián 79 szlovák család telepedett le. A kolónia Hodzsafalva (Hodžovo) néven már 1926-ban önálló községgé vált. A kolónián 1924-ben szlovák iskola létesült. Az 1930-as népszámlálás 565 lakost mutatott ki a kolónián. A község 1951-től a Lipové nevet viseli. Hontnémeti (Nemce) - A Korponai járásba tartozó szlovák ajkú község mellé 1920-ban 12 család érkezett, akik 150 ha nagyságú területet vásároltak.
