Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Mellékletek
Mellékletek 237 ven önálló községé nyilvánították. A település 1948-tól 1960-ig a Hurbanovce nevet viselte, ma pedig Dedinka a hivatalos neve. Kórósszegmajor (Štefánikov) - a Taksonyfalvai melletti Sárditelep köré kiépülő kolóniát az Esterházyak galántai birtokán, a szeredi Ohrenstein család birtokán, a vízkeleti Izraelita Társaság és a diószegi cukorgyár birtokán 1922-ben hozták létre. A 449,3 ha nagyságú kolónia Vízkelet, Nemeskosút, Galánta és Taksonyfalva kataszterét érintette. A kolóniára 41 szlovák és 2 morva család települt. A kolónián 1926-ban egyosztályos iskola kezdte meg működését. Az 1930-as népszámlálás 325 személyt mutatott ki a kolónián, amely 1937-ben vált el Taksonyfavától, s lett Štefánikov néven önálló községgé. Ekkoriban azonban már 54 család élt a telepen. A telepen 1927- ben alakult meg a Szlovák Liga helyi szervezete. A kolónia ma Javorinka néven Galánta része. Köbölkút (Köbölkút) - az 1928-ban alapított kolónia a bátorkeszi Agricola Rt. és a szintén Bátorkeszi Földművelési Rt. birtokain jött létre. A 769 hektáros telep Bátorkeszi és Kisújfalu kataszteréből lett kihasítva. A kolóniára 31 család települt, amelyből 2 szlovák, 29 pedig morva nemzetiségű volt. A kolónián 1929-ben háromosztályos szlovák iskola kezdte meg működését. A kolonisták három kivétellel oroszországi reemigránsok voltak. 1930-ban a kolónián 128 személy élt. Leánymező (Dievčenské pole) - a Dobóca és Cakó kataszteréből kihasított kolónia 1921-ben az árvái repatriánsok letelepítésével jött létre. Koburg Fülöp feledi járásbeli birtokára 23 szlovák család települt le, akik 264 hektáron gazdálkodtak. A telepesek között 11 reemigráns volt. A kolóniát 1926-ban összevonták Gernyőpusztával, s Bottovo néven önálló községgé nyilvánították. Losonc (Lučenec) - Szilassy Béla nagybirtokán 1927-ben telepített le az ÁFH mindössze egyetlen szlovák családot, amely 18,6 hektáron gazdálkodott. Macháza (Macov) - Macháza kolónia 1924-ben jött létre Bittó István sárosfai, Pálffy János beketfai és Pongrácz Frigyes nagyszarvai birtokain. A 374,9 hektárt kitevő telep Macháza, Nagypaka, Sárosfa, Csallóköztárnok és Nagyszarva község határából lett kiszakítva. A kolónián 2 szlovák, 3 cseh, 14 morva és 7 magyar család települt le. A kolónián 1925-től szlovák iskola működött, s ugyanebben az évben alakult meg a Szlovák Liga helyi szervezete is. A kolonisták között 5 légionárius volt. Az 1930-as népszámlálás idején 299 személy élt a kolónián. Margitmajor (Štúrová) - Ekel és Megyercs község kataszterében a Komáromi járásban 1922-ben hozták létre a Štúrová elnevezésű telepet, amely a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokok, valamint a Nagyiéi Rt. birtokainak egy részét foglalta magában. A 730,3 ha nagyságú kolónián 39 telepes kapott birtokot. Két volt magyar nemzetiségű alkalmazott 3 ha alatti, 23 telepes 3-20 ha közötti és 14 telepes 20 ha fölötti birtokhoz jutott. A telepesek között az említett két magyar nemzetiségűn kívül 18 szlovák és 19 morva volt. A kolónián 1929-ben jubileumi iskola kezdte meg működését. 1930-ban 186 személy élt a kolónián. Mezőkeszi (Polný Kesov) - az 1927-ben alapított kolónia Nemes János komjáti, Flunyadi László ürményi és a László család alsójatói birtokain jött létre. Az Ürmény, Tardoskedd és Komját község határaiból kihasított telep a közeli Alsómezőkeszi településsel összeolvadva 1940-ben vált önálló községgé. Az 1184,4 ha nagyságú birtokon 150 család telepedett le, akik közül száz 3 ha alatti, huszonhat 3-20 ha közötti, 24 pedig 20 ha fölötti birtokot kapott. A telepesek között 125 volt a szlovák, 5 a morva és 20 a magyar. A kolónián 1927-ben háromosztályos iskola nyílt. Az 1930-as adatok szerint 548 személy élt a kolónián, akik közül 10 magyar és 1 német személyen kívül mindenki csehszlováknak vallotta magát. A telepen 1927-ben alakult meg a Szlovák Liga helyi szervezete. Miklósháza (Miklósháza) - a Bátorkeszi Földművelési Rt. birtokán létrehozott kolónia az ÁFH által alapított telepek közül utolsónak, 1930-ban jött létre. Az 1843,7 ha nagyságú birtokrészre 17
