Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)

7. A telepítések a politika kereszttűzében

7. A TELEPÍTÉSEK A POLITIKA KERESZTTÜZÉBEN A két világháború közötti Csehszlovák Köztársaságban az állam egységét és területei sérthetetlenségét érintő kérdéseken kívül bármely témáról viszonylag nyílt vita folyha­tott. Cenzúra ugyan létezett, s az ellenzéki lapok egy-egy számát olykor be is vonták, il­letve a kifogásolt részeket kivették, és helyét üresen hagyták, de a képviselők parla­menti felszólalásait megkötések nélkül közölhették a lapok. A parlamentben, ahol a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön mondták el beszédeiket, egymást nem kímélő vi­ták folytak a kormánypártok és az ellenzék között. Ezek a viták a prága központú cseh­szlovák politikai szemléletet tükrözve a kommunisták által folyamatosan életben tartott szociális kérdések mellett leginkább a cseh-német, illetve a szlovák-cseh viszonyról szóltak. A cseh politika szempontjából marginális kérdésként kezelt telepítések viszont ritkán kerültek elő, s ha igen, akkor is inkább csak a német vagy a magyra kisebbség sérelmeként. Az ilyen vitákban a cseh és szlovák pártok egyértelműen felsorakoztak a telepítési politika mögé, a kisebbségek képpviselői (néhány aktivista kivételével) vi­szont határozottan elutasították a kolonizációt. 7.1. A TELEPÍTÉSEK BÍRÁLATA A SZLOVÁK POLITIKA RÉSZÉRŐL A telepítések kérdése azonban nemcsak az államalkotó nemzet és a kisebbségek kö­zött okozott konfliktust, hanem felszínre hozta a cseh centralizmus és a szlovák auto­nómia közötti törésvonalat is. A telepítések terveinek kidolgozását és a kolonizáció vég­rehajtását kezében tartó ÁFH-ban és alárendelt intézményeiben kezdettől fogva a cseh­­szlovakista orientációjú Agrárpárt befolyása volt a meghatározó. Noha a párton belüli szlovák érdekcsoport, amelyet Hodža vezetett, szerette volna a földhivatal szlovákiai szerveinek a kompetenciáját bővíteni, s a döntések egy részét Pozsonyban meghozni, a földreform irányítása és végrehajtása végig Prága elképzelései szerint történt. Ebben a Telepítési Hivatal létrehozása sem okozott lényegi változást, hiszen a pozsonyi hivatal­ban csupán a végrehajtás szálai futottak össze, a lényegi döntéseket továbbra is Prá­gában hozták. Az ÁFH centralista felépítésének és a kolonizáció végrehajtásának legélesebb bírá­lója az autonomista Hlinka Szlovák Néppártja volt, amely a földreform és a kolonizáció elleni kifogásait szervesen beépítette a prágai központú csehszlovakizmus elleni küzdel­mébe. A Hlinka-párt a földreformmal és a kolonizációval kapcsolatos véleményét már 1921 elején, a terncsénteplici körzeti földhivatal mellett működő tanácsadó testület összehívása kapcsán megfogalmazta. A párt által kiadott határozatban a reform igazsá­gos és pártsemleges végrehajtását szorgalmazták, miközben hangsúlyozták, hogy a szlovák földnek szlovák kézbe kell kerülnie. Noha a telepítések az említett határozat megfogalmazása idején jóformán még el sem kezdődtek, a Néppárt már ekkor élesen

Next

/
Thumbnails
Contents