Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
Nemzetnevelés és kultúra a kolóniákon 151 ban megrendezett tanácskozásán elfogadott nyilatkozat is bizonyítja. Ebben a nyilatkozatban ugyanis nemcsak a kolonista iskolák további fejlesztését kérték, hanem a kolóniákon tanítók nagyobb anyagi megbecsülését is: telepes gazdaság kiutalását minden tanítónak, valamint törvényileg garantált külön pénzjutalmat. Igényüket szavaik szerint az indokolta, hogy „egyedül mi, kisebbségi tanítók vagyunk azok, akik a Dunáig tolják előre az etnográfiai határt, és mi vagyunk a Duna menti első vonal őrei”.394 Az iskolák kiépítésével párhuzamosan néhány kolónián templomépítésbe kezdtek, a Telepítési Hivatal pedig megkezdte a kolóniák könyvtárhálózatának szervezését. Mivel anyagiak hiányában arra nem volt lehetőség, hogy minden kolónián könyvtárat létesítsenek, ún. mozgókönyvtárak létrehozásával próbálták biztosítani a telepesek könyvigényét. Összesen hét ilyen mozgókönyvtárat hoztak létre, amelynek könyvállománya különféle adományokból állt össze (elsősorban mezőgazdasági szakkönyvek, szépirodalom, cseh és szlovák szerzőktől származó politikai irodalom).395 A hét vándorkönyvtár mindegyike egy-egy térség kolóniáit látta el, mégpedig úgy, hogy a könyvállományt időnkét továbbszállították egy másik kolóniára. Ez a rendszer azonban a gyakorlatban nem működött megfelelően. Sok gondot okozott a könyvek továbbszállításának megoldása, valamint az, hogy a telepesek nem nagyon érdeklődtek a művelődés ilyen formája iránt. Miloslavov kolónia például 1933-ban azzal fordult a Telepítési Hivatalhoz, hogy már egy ideje náluk vannak a könyvek, ám hiába ajánlották azt a szomszédos telepeknek, senki sem akarja elszállítani.396 A nagyobb és önálló településsé váló kolóniákon a harmincas években állandó községi könyvtárak is létrejöttek, ám ez csupán a telepek kis részét érintette. A korszakot lezáró 1938-as évben összesen 18 telepes községben működött állandó könyvtár, ebből kettőben olyan, amelyet a község a Szlovák Ligával együttműködve alapított.397 394 SNA, f. KR, k. 36, Č. 6944/30. 395 Vö. SNA, f. KR, k. 26. 396 Uo. 397 A könyvtárral rendelkező kolóniák a következők voltak: Aradpuszta, Bellova Ves, Blahova Dedina, Bozita, Újgyalla, Dögös, Fakópuszta, Hodžovo, Hviezdoslavov, Kesov Polny, Milenniumpuszta, Miloslavov, Mudroňovo, Okánikovo, Stráž, Štefánikovo, Štúrová, Svoboda. Uo.
