Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
A telepesek gazdálkodása 139 lománya, időben elvégzi-e a szezonális munkákat, fizeti-e a törlesztőrészleteket stb. A gazdasági felügyelet nemcsak ellenőrző, de egyfajta tanácsadó testület is volt: a megfelelő vetési eljárásokkal, a vetőmag kiválasztásával, a trágyázással, a gyümölcstermesztéssel, az állattenyésztéssel kapcsolatban igyekeztek tanácsokat nyújtani a telepeseknek, s alkalmanként gazdasági tanfolyamokat szerveztek számukra. Abban, hogy a húszas évek közepére számos kolónia virágzásnak indult, nem kis szerepe volt az állam által is támogatott szövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek alapításában elsősorban a nagyobb lélekszámú és a cseh és morva telepesekkel betelepített kolóniák jártak az élen. Az elérhető források alapján az állami kolóniákon mintegy 35 telepesszövetkezet működött, az érintett kolóniák száma azonban magasabb volt, hiszen egy-egy szövetkezet hatásköre több egymáshoz közel lévő telepre is kiterjedt. így a hajmáspusztai szeszfőzde a szőgyénmajori, lencsehelyi, nemeskosúti és sárréti kolonisták közös vállalkozása volt, a garamdamásdi, bényi és csatai telepesek pedig közösen hoztak létre építési szövetkezetei. A szövetkezetek közül a legtöbb, szám szerint kilenc, hitelszövetkezet volt, összesen nyolc telepen állattenyésztéssel foglalkozó szövetkezetei hoztak létre, öt kolónián működött tejgazdaság, négyen pedig szövetkezeti szeszfőzde.365 Ezenkívül az egyes kolóniákon még meliorációs, építési és általános gazdasági szövetkezetek is működtek. Noha a telepek mindegyike a termékeny dél-szlovákiai térség gabona-, esetleg répatermő vidéken jött létre, az egyes kolóniák adottságai között nagy különbségek mutatkoztak. A Csallóköz könnyű homokos talaja nemcsak a gabonának kedvezett, de a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek is. Ezt az előnyt azonban leginkább csak azok a kolóniák tudták kihasználni, amelyek a vasúthoz, illetve a piachelyekhez való közelségükből is profitálni tudtak. Erre jó példa a Tornócon telepes birtokban részesülő F. Janóik gazdasága. A morva telepesnek nem csupán prosperáló zöldségkertészete volt, de külhoni országokban is ismert paprikaőrlő és konzervgyártó kisüzeme is, amelyekben mintegy 30-40 főt foglalkoztatott. A csallóközi telepek közül kitűnő adottságokkal rendelkezett a Somorjához közeli Fakópuszta, ahonnan a helyben lévő vasútállomásnak köszönhetően a pozsonyi piacok is könnyen elérhetőek voltak. Ezért a helyi telepesek intenzíven foglalkoztak a jól jövedelmező zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel. A František Konrád által alapított gyümölcsfaiskolából külföldre is szállítottak, de más fakópusztai telepesek is jó nevet szereztek maguknak a gyümölcstermesztéssel. A közeli Macháza kolónia ugyan kevésbé jó adottságokkal rendelkezett, hiszen itt a talaj kötöttebb volt, a vasút pedig három kilométernyire húzódott, ám az ide települt morva telepesek mindezt kompenzálni tudták. Eredeti lakóhelyükről hozott tapasztalataikat felhasználva takarmányrépát termesztettek, valamint szarvasmarha-, illetve sertéstenyésztéssel is foglalkoztak, s ebben a csallóközi gazdákkal összehasonlítva is kiváló eredményeket értek el.366 Nem csoda, hogy a macházai kolónia megalapításának 10. évfordulóján a kolóniára látogató Metód Bella, a Szlovákiai Mezőgazdasági Tanács elnöke az egyik telepes prosperáló gazdaságát meglátogatva egyenesen azt mondta: „ez nem is telepes, ez már igazi nemes!"367 365 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 118, DI/8, Štatistika pozemkové reformy z ruzných hledisk, č. 6277/33. 366 NA ČR, f. PÚČM, k. 241, č. 14420 - Povšechná zpráva o stavu kolonií. 367 NA ČR, f. SPU-Vš, k. 116, BVIII/2, Oslavy a výročí.
