Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
94 A stabil magyar választópolgár portréja... 3. Konklúzió Bár a statisztikák nem árulják el, ki a stabil magyar választópolgár, úgy gondolom, a választási hajlandóság alapján sikerült körvonalazni az alakját. A választási hajlandóság nemcsak a politika iránti érdeklődés és főképp a szlovákiai magyarok helyzete iránti fogékonyság indikátora. Az is kiderült, hogy a választásokkal és a pártpreferenciákkal kapcsolatos összes faktor közül a legbefolyásosabb és a szlovákiai magyarokat a vizsgált szempontból leginkább differenciáló tényező. Nagy valószfnűséggel állíthatjuk tehát, hogy a stabil magyar választópolgári réteg alapját a pozitív mag alkotja. Az utóbbi években azonban csökkent a pozitív választási hajlandóságúak, s azon belül a pozitív mag részaránya. Miért van az, hogy egyre több magyar nem kíván szavazni? Mi vette el a kedvüket épp egy olyan időszakban, amikor gazdasági mutatóit tekintve az ország független, külső elemzők szerint is Közép-Európa tigrisévé nőtte ki magát? Amikor a szlovákiai magyarok életszínvonala inkább nőtt és stabilizálódott25, mint hanyatlott? Az okok sokrétűek, s vannak olyanok is, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem kaptak helyet ebben az elemzésben. Mindazonáltal elmondható, hogy két csoporthoz kötődnek. Az egyik a politikusok csoportja általában, a másik a Magyar Koalíció Pártjának politikusai. Mert aki nem akart szavazni, arra hivatkozott, hogy a politikusok felelőtlenül ígérgetnek, nem képviselik választóik érdekeit, az MKP alacsonyabb szintű képviselői pedig nem végzik jól a munkájukat és korruptak. Melléklet i. 1. ábra. Részt vett a kerületi/megyei választásokon (2006-os adatok) □ pozitív mag ■ pozitív holdudvar B negatív mag □ negatív holdudvar ■ bizonytalanok 25 A 2007-es Kárpát Panel adatait véve alapul (lásd Melléklet III.).
