Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
Választási hajlandóság 57 13. ábra. A választási hajlandóság típusai a választási részvétel és az MKP-preferenciák szerint 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% FM (N = 369) PH (N = 241) NH (N = 48) NM (N = 40) B (N = 76) : ■ v-’ť:: . - - r- : , j 92% rm _ 92% 84%: 84% _________ 63% I 52%... ■ 62,50% I 40% rm I 40% 5 60% ■■ 60% összesen(N=774) : •■’j>vHx»i 82%i l Í733Ü% Megjegyzés: PM - pozitív mag, PH - pozitív holdudvarNH - negatív holdudvar, , NM - negatív mag, B - bizonytalanok A korábbi kutatások is bizonyítják, hogy akár az előző választási részvételt, akár a múlt preferenciáit, akár a kutatás időpontjában mért preferenciákat vesszük alapul, a pozitív mag preferenciái minden évben kimagaslanak. A negatív mag, a negatív holdudvar és a bizonytalanok - akik mindig eleve kevesebben voltak - , lényegesen ritkábban szavaztak az MKP-ra, és a kutatások időpontjában még ennél is ritkábban szavaztak volna rá. Az alábbiakban foglaljuk össze, mit tudunk a választási hajlandóság egyes típusairól! Szociodemográfiai jellemzőit nézve a pozitív mag nemek szerint nem behatárolható. A korcsoportok közül az évezred elején inkább a középkorúak és az idősebbek képviselték, de mára megszűnt a korcsoportok jelentősége. Iskolai végzettség szerint elsősorban az érettségizettek és a diplomások tartoznak ide. A pozitív holdudvart sem lehet nemek és korcsoportok szerint identifikálni. Iskolázottság szerint inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek és részben az érettségizettek alkotják. A negatív magot korábban inkább az idősebbek egy része, később inkább a fiatalok egy része alkotta, de ma már nincs korcsoport szerinti különbség. 2001-ben ezt a típust elsősorban az alapiskolai és a szaktanintézeti végzettség jellemezte, 2006-ban viszont enyhén nőtt az érettségizettek aránya.
