Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
50 A stabil magyar választópolgár portréja... Az iskolai végzettség 2002-ben is nagymértékben kihatott a választási hajlandóságra. Minél iskolázottabbak voltak a megkérdezettek, annál jellemzőbb volt rájuk a pozitív választási hajlandóság: az alapiskolai végzettségűek 78,8%-a, a szaktanintézeti végzettségűek 85,3%-a, az érettségizettek 88,4%-a, a diplomások 95,3%-a készült szavazni. A többi alapiskolai végzettségű válaszadót leginkább a bizonytalanság jellemezte (13%). A regionális hovatartozás szerepe júliusra sem csökkent, csak kisebb arányeltolódások következtek be: a Nyugat-Szlovákiában élők 88,2%-ának, a kelet-szlovákiaiak 85,3%-ának, a közép-szlovákiaiak 81,8%-ának volt pozitív választási hajlandósága. A városon és a falun élőket csaknem azonos pozitív választási hajlandóság jellemezte (85,6%, illetve 87,3%). 7. ábra. Választási hajlandóság (2002) 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2003-ban 79%-os pozitív és 12%-os negatív választási hajlandóságot regisztráltunk, a bizonytalanok aránya 9% volt. Amint azt a 8. ábra szemlélteti, a pozitív választási hajlandóság tekintetében a nőké (84%) ezúttal felülmúlta a férfiakét (75%), a korcsoportok közül pedig a középkorúaké volt átlagon felüli (84%). Az előző években tapasztaltakhoz hasonlóan az iskolázottsággal arányosan nőtt a pozitív választási hajlandóság. A falun élők pozitív választási hajlandósága magasabb volt (83%), mint a városlakóké (75%).
