Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
46 A stabil magyar választópolgár portréja... kai növekedett. Eközben felére csökkent a negatív választási hajlandóságúak aránya, a korábban bizonytalanok egyharmada pedig csatlakozott azokhoz, akik elmentek volna szavazni. A választások utáni évben visszaesett a pozitív választási hajlandóság, de még így is magasabb volt, mint 2001-ben. Ebből arra következtethetnénk, hogy a pozitív választási hajlandóságnak van egy nagyjából stabilnak mondható értéke, amely egyrészt a pártok választási kampányainak és a tömegkommunikációs eszközök választási hajlandóságot serkentő tevékenységének, másrészt magának a választások tényének köszönhetően közvetlenül a választások előtt megnő. Utána pedig, amikor már megszűnik a politikailag felfokozott állapot és „rendeződnek a politika sorai”, újra csökken. Tehát hullámvölgy után hullámhegy, majd újabb hullámvölgy és újabb hullámhegy következik. A legutolsó parlamenti választások évében, 2006-ban tapasztalt választási hajlandóság azonban cáfolja ezt a logikát, hiszen az áprilisi pozitív választási hajlandóság a 2001. júniusi szintjén mozgott, s bár egy hónap alatt 3,5%-kal nőtt, még ezzel együtt sem érte el a 2003-as szintet. A negatív választási hajlandóság viszont meghaladta az addigi értékeket. 2007. májusában a pozitív választási hajlandóság tovább csökkent, ekkor a megkérdezetteknek már csak alig több mint kétharmada ment volna el szavazni. Ezzel szemben tovább nőtt a negatív választási hajlandóság, s a bizonytalanok aránya azzal, hogy megduplázódott, minden korábbi értéket felülmúlt. 4. ábra. A választási hajlandóság alakulása I. 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2001. június 2002. április 2002. július 2003. május 2006. április 2006. május 2007. május 78’7 -------------------• •• 16,2 68,7 19 □ elmenne □ nem menne ■ nem tudja A választási hajlandóságot részletesebben szemlélve azt látjuk, hogy mind a pozitív, mind a negatív választási hajlandóságnak van egy „magja” és egy „holdudvara” (5. ábra). Az előbbit azok alkotják, akik biztosan elmennének, ill. biztosan nem mennének el