Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről

Ahogy a szlovákiai magyarok látják

23

1.5. Magyarok és szlovákok

A szlovákok és a magyarok kölcsönös viszonyában homlokegyenest eltérőnek mutatkozik az országos helyzet és a megkérdezett lakhelyén tapasztalt helyzet (lásd 14. ábra). Míg országos szinten a konfliktusok és a közömbösség jellemzők leginkább, a lakhely szintjén inkább a kölcsönös együttműködés vagy a közömbösség. Ezt korábbi felméréseinknél is tapasztaltuk, s arra következtethetünk belőle, hogy a hétköznapi kapcsolatok jobbak, mint amilyennek némely politikus lefesti őket, s az emberek - akár magyarok, akár szlovákok - többnyire nem engednek utat a nemzeti gyűlölködésnek. Ezek a viszonyok azonban voltak jobbak is. 2003-ban a megkérdezettek 73%-a ítélte őket kedvezőnek, 2007-ben viszont országos szinten csupán 15%-a, helyi szinten pedig 55%-a.

14.

70

20

ábra. A szlovákok és magyarok viszonya 2007 tavaszán (%)

konfliktusok

együttműködés

közömbösség

O országos szinten ■ lakhelyén

A szlovákiai magyarok önképe és szlovákképe jelentősen különbözik egymástól. Erre a figyelmes olvasó már a 13. ábra B és C hasábjából is következtethetett, hiszen azzal, hogy jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének, mint a szlovákok, csupán minden negyedik válaszadó értett egyet. Azt viszont, hogy jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai olyanok lennének, mint a szlovákiai magyarok, 56%-uk helyeselte.

Az öncsoporttal szemben a más csoport tagjainak emberi tulajdonságaiban is különbözik, s ez független attól, hogy melyik ez a más csoport. A többség szerint a szlovákiai magyarokhoz képest a magyarországi magyarokra ugyanúgy más emberi tulajdonságok jellemzők, mint a szlovákokra, bár a szlovákokról ezt még többen gondolják (lásd