Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Sokat adtunk, de lehet többet is. Az adományozás és a százalékos adományozás alakulása Szlovákiában

Az adományozás az empirikus adatok alapján 175

A tájékozottság mértéke a 2002-es felmérés szerint alapvetően az iskolai végzettségtől függött. A felsőfokú és a középfokú végzettségű 18-55 éves állampolgárok informáltsága meghaladta az átlagot, ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettségűek kortól függetlenül átlagon aluli tájékozottsággal rendelkeztek. Az iskolai végzettség az adófelajánlók esetében is szignifikáns változóként szerepelt. Minél iskolázottabb, s minél idősebb volt a megkérdezett, annál inkább adakozott: a felsőfokú végzettségűek 60%-a, az 55 éven felüliek csaknem fele utaltatta át adója 1%-át, miközben a jogosultak 40%-a nyilatkozott. A 2006-os felmérés szerint az adófizetők 54%-a nyilatkozott, legnagyobb mértékben újfent a diplomások (72%), a szellemi dolgozók (73%) és a vezető beosztású szakemberek (68%), valamint a különböző intézmények - egyház, szakszervezet, politikai párt, civil szervezet - tagjai, önkéntesei (66%) és a kiskorú gyermekkel rendelkező szülők (59%). Az adóallokáció elmulasztása átlagon felüli (az adózók 46% nem nyilatkozott) volt az alapiskolai (68%) és a szaktanintézeti végzettségűeknél (54%), a 18-24 évesek (66%), a segédmunkások (73%), a szakmunkások (52%), valamint a kiskorú gyermekkel nem rendelkezők (50%) és azok körében, akik sem tagjai, sem önkéntesei nem voltak semmiféle szervezetnek (20%).

2.2.2. A kedvezményezett szervezet kiválasztásának szempontjai

Már a 2002-es felmérés alkalmával megállapítottuk, hogy a nyilatkozók elsődleges szándéka a segíteni akarás. A 2003-as kutatás, amely a magyarországi tapasztalatokat is összegezte, csak megerősítette ezt a megállapítást. Ugyanakkor az is kiderült, hogy nagy valószínűséggel három szempont játszik szerepet abban, hogy kit támogatnak az adófelajánlók:

1. a szervezethez való személyes kötődés;

2. a szervezet földrajzi hatósugara;

3. a szervezet tevékenységi köre.

2002-ben beigazolódott, hogy a nyilatkozók kétharmada olyan szervezetet részesített előnyben, amelyhez volt valami köze - aktív tagja volt (14%), igénybe vette a szolgáltatásait (32%), a munkahelyéhez kapcsolódott (16%), a munkaadó ajánlotta (6%). A nyilatkozók csupán egyharmada tett felajánlást olyan szervezet javára, amelyhez személyében semmiféle módon nem kötődött, viszont ismerte vagy fontosnak tartotta a tevékenységét. A későbbi felmérések nem foglalkoztak a szervezethez való kötődés kérdésével, de amint azt fentebb említettük, annyi ezekből a felmérésekből is kiderült, hogy azok nyilatkoznak fokozott mértékben, akik tagjai valamilyen intézménynek vagy önkéntesként működnek. Az nem derült ki, hogy a felajánláskor ők a „saját” szervezetüket részesítették-e előnyben, de feltételezhető, hogy akárcsak a korábban megkérdezetteket, őket is befolyásolta a szervezethez való kötődés.

A támogatott szervezet kiválasztásának második szempontja a szervezet földrajzi hatósugara. Erre vonatkozó adatokkal is csupán a 2002-es és a 2003-as kutatások szolgálnak, a későbbi felmérések nem vizsgálják ezt a szerintünk fontos kérdést. 2002- ben ugyanis kiderült, hogy a nyilatkozók elsősorban azokat a szervezeteket támogatják, amelyek az általuk lakott régióban működnek (63%). Minden ötödik nyilatkozott országos hatáskörű szervezet javára, s csupán minden tizedik részesített előnyben olyan szervezetet, amely más régióban vagy több, de mindenképpen „idegen” régióban működött. Ebből arra következtettünk, hogy az emberek elsősorban azokat a szervezete-