Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Sokat adtunk, de lehet többet is. Az adományozás és a százalékos adományozás alakulása Szlovákiában

Sokat adtunk, de lehet többet is AZ ADOMÁNYOZÁS ÉS A SZÁZALÉKOS ADOMÁNYOZÁS ALAKULÁSA SZLOVÁKIÁBAN Az adomány, adományozás szó hallatán a legtöbb ember bizonyára valamilyen jó csele­kedetre gondol: pénzt dobott a templomi perselybe, a koldus sapkájába, a Rák Ellenes Liga perselyébe, ruhákat, levesporokat, konzerveket adott az árvízkárosultak megsegí­tésére stb. Az ilyen és hasonló jótékony cselekedetek valóban kimerítik az adományo­zás fogalmát, ám ez a tanulmány mégsem elsősorban róluk, hanem a civil szféra irá­nyába történő adakozás két mechanizmusáról szól. Az első a közhasznú célokra nyújtott adományokból fakadó adókedvezmény, amely 2003 végéig létezett. Az volt a lényege, hogy a természetes és a jogi személyek egy mi­nimális összeget meghaladó adomány fejében meghatározott mértékben csökkenthet­ték az adóalapjukat. A minimális összeg a természetes személyeknél 500 korona, a jo­gi személyeknél 2000 korona volt, s ezáltal a természetes személyek maximum 10%­­kal, a jogi személyek pedig legfeljebb 2%-kal csökkenthették adóalapjukat. A második lehetőség a 2001-ben elfogadott 1%-os jövedelemadó-allokációs mecha­nizmus, amely először csak a természetes személyekre vonatkozott, akik 2002-től al­kalmazhatták. 2002-ben viszont már a jogi személyekre is kiterjesztették. A 2003-as adóreform 2%-ra emelte az adófelajánlást. Ez az újítás 2004-ben lépett életbe. Mivel a jogi személyek 2004-ben tehettek először felajánlást, ők már eleve adójuk 2%-át for­díthatták közhasznú célokra. Az említett problémakör taglalása előtt azonban röviden válaszolnom kell két kérdés­re. Az első: mi az a civil szféra? A második: annyi cikk jelenik meg - főleg az adózás előtti időszakban - a százalékos adományozásról, mi haszna akkor egy ilyen tanulmány­nak? A közbeszédben, de a hazai vonatkozó szakirodalomban is szinonimaként fordulnak elő a civil szféra, a civil társadalom, a harmadik szektor, a nonprofit szervezetek fogal­mak. A társadalomtudományokban azonban ezek a fogalmak eltérő tartalmakat takar­nak, ám hozzá kell tenni, hogy egyiknek sincs általánosan elfogadott pontos definíciója. A civil szférát legegyszerűbben úgy jellemezhetjük, mint olyan, az államtól független szer­vezetek halmazát, amelyek nem elsősorban haszonorientáltak. Kicsit bővebben: „A tár­sadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam és az öntevékenység. Ezer szállal kö­tődnek egymáshoz, át- és átszövik a másik megjelenési formáit, de működésük filozófi­ai alapjait tekintve világunkat három jól elkülöníthető erőforrás mozgatja meghatározó módon. Az üzleti világban a megszerezhető profit; az állami hatalom területén az ellátan­dó közfeladat; a társadalmi öntevékenységben pedig az adott eredmény iránti kielégítet­len közösségi szükséglet. Civil nonprofit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevé-

Next

/
Thumbnails
Contents