Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről

14 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről mint a szlovák nemzetet (42,3%), s olyanok is vannak, akik szerint csak a szlovák nem­zet részét képezik (16,4%). 5. ábra. Mit tekint hazájának? (%) 0 10 20 30 40 50 60 Szlovákiát A Felvidéket Magyarországot A történelmi Magyarországot A települést, ahol született A települést, ahol él A teljes magyar nyelvterületet Európát Egy bizonyos néprajzi tájegységet Úgy érzi, nincs hazája Egyéb 1.2. Mitől lesz valaki magyar? A magyarsághoz tartozás tizenkét kritériumát soroltuk fel, amelyeket a válaszadók fon­tosságuk szerint egytől ötig terjedő skálán pontoztak. Minél fontosabbnak tartották az adott kritériumot, annál magasabb pontszámot ítéltek neki (lásd 6. ábra). A végered­mény azt mutatja, hogy a szlovákiai magyarok szerint elsősorban az magyar, aki annak tartja magát, vagyis a nemzeti hovatartozás legfontosabb kritériuma nem abban nyilvá­nul meg, hogy objektív feltételeknek feleljünk meg, hanem szubjektiven kinek, minek érezzük, hova soroljuk magunkat. Ezt két kultúrnemzeti azonosulást mutató kritérium követi: a magyar anyanyelvűség és a magyar kultúra ismerete és szeretete, valamint az, hogy legalább az egyik szülő magyar legyen. A magyar zászló tisztelete és a magyar is­kola csaknem egyforma fontossággal bír, s csaknem minden második megkérdezett azt is fontosnak tartotta, hogy mindkét szülő magyar legyen. A többi kritériumot a megkér­dezettek kevesebb, mint fele hangsúlyozta. Legkevésbé fontosnak a magyar állampol­gárságot tartották. — 0 sn 5,8 116,> 18,9 156 ■i 0,0 o _ t “□4,8 œii S*9 0 gu 3,1 T#1 0 0,2 9,3 D 1997 a 2007

Next

/
Thumbnails
Contents