Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választási és lehetőségei
132 Diploma előtt és után az interjúkban, így semmi következtetés nem vonható le belőlük. A szélesebb kapcsolati hálók és az iskolaválasztás közötti összefüggésre nem volt értékelhető példa. Az egyetem kiválasztásánál a többség esetében nem az oktatási nyelv volt az elsődleges szempont, hanem a szak, amit tanulni akartak. Az egyetemen szerzett tudással és képességekkel az interjúalanyok többsége elégedett volt. Legkevésbé azok tudták kamatoztatni a tanultakat, akik kezdettől fogva, vagy legalábbis nem sokkal az egyetem elvégzése után, pályát módosítottak. Ez leginkább a kassai Műszaki Egyetem abszolvenseire jellemző, akik olyan szakokon végeztek, amelyekben lakhelyükhöz közel nem tudtak elhelyezkedni. Esetükben tehát nem az egyetem presztízsével volt gond, hanem azzal, hogy az adott régióban a tanult szakmában nagyon kevés a munkalehetőség. A diploma viszont hozzásegítette őket ahhoz, hogy ha más szakmákban, más területen is, de álláshoz jussanak. Az eredeti szakmájukban elhelyezkedett interjúalanyok többé-kevésbé kamatoztatni tudták az egyetemen tanultakat. Úgy tűnik, ez fokozottabb mértékben jellemző a természettudományi vagy műszaki szakokon végzettekre, közülük is leginkább a pozsonyi, a brünni és a magyarországi műszaki egyetemek abszolvenseire. Felmerül a kérdés, hogy minek köszönhető a felsorolt egyetemek diákjai és a kassai Műszaki Egyetemen végzett interjúalanyok életútjának különbözősége. Miért van az, hogy bár mindkét csoport műszaki egyetemet végzett, az első pályamódosításra kényszerült, a második pedig alkalmazottként vagy vállalkozóként, de mindenképpen a szakmában épít sikeres karriert? Ezt az is magyarázza, hogy a Kassán végzettek - amint azt már említettem - olyan szakokon tanultak, amelyek iránt Kelet-Szlovákiában nincs kereslet (ők viszont ott akarnak élni és dolgozni), a többi műszaki egyetemet végzett pedig villamosmérnöki, számítástechnikai stb. diplomát szerzett, amellyel probléma nélkül el tudnak helyezkedni. 3.2.2. Az elhelyezkedést és a munkahelyválasztást befolyásoló tényezők Ebben a fejezetben két problémakörre szeretnék kitérni. Először arra keresem a választ, hogy az interjúalanyok minek, illetve ki(k)nek köszönhetően kaptak munkát az egyetem elvégzése után. A második kérdés pedig arra irányul, hogy milyen az elképzelésük a megfelelő munkahelyről, milyen kritériumok alapján választottak munkahelyet. 3.2.2.1. Az elhelyezkedés körülményei A megkérdezetteket a munkakeresés szempontjából két csoportra oszthatjuk: 1. ők kerestek munkát; 2. képletesen szólva a munka kereste és találta meg őket. Az első csoport a népesebb. Nézzük tehát, mily módon zajlott a munkahelykeresés! A beszélgetések alapján három alapvető tendencia rajzolódik ki: 1. A legtöbben azzal kezdték munkaerő-piaci karrierjüket, hogy leültek a számítógép elé, és interneten pásztáztak megfelelő munkahelyek után. Ezzel egy időben vagy ezt követően bújták az újsághirdetéseket is, majd elkezdődött a kérvényírás és -küldés időszaka, amelyet esetenként hosszabb-rövidebb ideig tartó várakozás után a meghallgatások periódusa követett, majd legtöbb esetben az elhelyezkedés. Bizonyos esetekben az ismerősük segítségét is igénybe vették.
