Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
12 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről inkább azt tükrözi, hogy az egyetemes magyarsághoz tartozunk, ugyanakkor mások vagyunk, mint a többi magyar. Szlovákiai magyarok vagyunk. Ám ez a jelző elsősorban a magyarságon belüli másságot hivatott felidézni, nem pedig az állampolgárságot (ez inkább a szlovákiai, a szlovák és a szlovák állampolgár megnevezésekben nyilvánul meg), és sokaknál egyben elhatárolódást jelent a felvidéki jelzőtől. A kultúrnemzeti alapon történő önbesorolás tehát a nemzeti névben is megmutatkozik. A történelmi megnevezés, az állampolgárság, a szűkebb pátria (csallóközi, mátyusföldi stb.) és az európaiság lényegesen ritkábban jelennek meg a nemzeti névben. Ez azonban korántsem jelent eltávolodást a gyökerektől, a tájegységtől, ahol az illető született vagy él, netán az országtól vagy Európától.2 Csupán arról van szó, hogy a nemzeti nevet illetően nem ezek a legfontosabbak. Ezek máshol válnak fontossá. Nézzük csak, mit tekintenek hazájuknak (lásd 3. ábra) és szülőföldjüknek (lásd 4. ábra) a megkérdezettek. Legtöbbjük számára a haza Szlovákia (41%). A második leggyakoribb válasz a Felvidék volt (18,9%), majd az illető lakhelye (9,3%), Magyarország (7,2%) és a történelmi Magyarország (5,8%). 3. ábra. Mit tekint hazájának? (%) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Szlovákiát A Felvidéket Magyarországot A történelmi Magyarországot A települést, ahol született A települést, ahol él A teljes magyar nyelvterületet Európát Egy bizonyos néprajzi tájegységet Úgy érzi, nincs hazája Egyéb 2 Az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknál ritkábban fordul elő a „magyar” önmeghatározás. Például a vajdaságiaknak csupán 16%-a tartja magát magyarnak. Ugyanakkor gyakoribb a régióhoz kötődő megnevezés: vajdasági magyarnak 49%-uk, kárpátaljai magyarnak 45%-uk tartotta magát. Vajdaságinak és kárpátaljainak is 5-7%-kal többen tartják magukat, mint felvidékinek. Ezen kívül az erdélyiek és a kárpátaljaiak között kétszer többen tartják magukat magyar nyelvű román, illetve ukrán állampolgárnak, mint amennyien a mi válaszadóink közül magyar nyelvű szlovák állampolgárnak.
