Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választási és lehetőségei
120 Diploma előtt és után „Mivel most is tanító-művelődésszervező szakra járok, az a szívügyem, hogy itt, Szlovákiában foglalkozzam a magyar kultúrával. [...] Közösségformáló, közösség-egybetartó ereje van ennek a munkának. ” A szakmájukhoz határozottan ragaszkodók mellett létezett egy olyan csoport, amelynek tagjai még néhány évig a tanult szakmában akartak dolgozni, de nagy kedvet éreztek ahhoz is, hogy a később valamilyen rokon területen helyezkedjenek el. A leginkább preferált terület a tömegkommunikációs aktivitás valamelyik formája volt (újságírás, könyvek szerkesztése, előadások szervezése), néhányuknál pedig felmerült a vállalkozás gondolata. Az újságírás, szerkesztés mindig is vonzó terület volt a szlovákiai magyar fiatalok számára - sokuknak ez volt az „ugródeszka” a későbbi érvényesüléshez, másoknak pedig a végső cél, a „csúcs". Úgy tűnik, ez 2001-ben is így volt, hiszen többen áhítoztak újságírói babérokra. A vállalkozási hajlandóságra külön is rákérdeztünk. Az eredmény? Az interjúalanyok többsége nem akart vállalkozni, ezt idegennek érezte. Néhányan viszont gondolkodtak rajta, csak hát nem volt alaptőkéjük, és a kockázattól is féltek. Annyit azonban elárultak, hogy ha mégis vállalkoznának, legszívesebben a saját szakterületükön. A pályakezdő időszak nagy pozitívuma, hogy mindegyik fiatal el tudott helyezkedni, s mindegyikük a szakmájában. Kimondottan elégedetlen, netán keserű ember egy sem volt közöttük. Terveik voltak, kisebb-nagyobb sikerélményeik, környezetük kezdte „megtanulni a nevüket”. Úgy tűnt, ezek az újabb apró láncszemek tovább biztosíthatják életútjuk gördülékenységét. 3. 2006-OS HELYZETKÉP A kutatás során 30 mélyinterjú készült 26-35 éves szlovákiai magyar diplomás szakemberekkel. Az interjúalanyok felét férfiak, másik felét nők alkották. A többség, összesen 19 személy, a nyugat-szlovákiai kerületben élt (nagyrészt onnan is származott), tizenegyen a kelet-szlovákiai kerületben éltek. 3.1. A megkérdezettek jellemzői A minta az alábbiakban feltüntetett mutatók szerint a következőképpen oszlott meg. 3.1.1. A szülők iskolai végzettsége Három interjúalany az idevonatkozó kérdést inkább a származás szemszögéből közelítette meg. Az egyik azt válaszolta, hogy parasztcsaládból származik, ketten pedig azt, hogy munkáscsaládból. Az interjúalanyok döntő többségének szülei iskolai végzettségük alapján három csoportot alkottak: a) Vegyes iskolai végzettségűek - vagyis az apa és az anya iskolai végzettsége eltért egymástól. Ezen belül a legkülönbözőbb kombinációkkal találkoztunk, az alapiskolai végzettségtől az egyik oldalon és a felsőfokú végzettségtől a másik oldalon, egészen a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülőpárokig. További kombinációk mutatkoztak a szülők neme szerint, azaz attól függően, hogy az anyának vagy az apá-
