Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választási és lehetőségei
Diploma előtt és után EGYETEMET VÉGZETT SZLOVÁKIAI MAGYAR FIATALOK VÁLASZTÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI 1. Bevezető Az alábbi tanulmány két kutatás eredményein alapul. Az első 2001-ben, a második 2006-ban készült. Bár mindkettőben felsőfokú diplomával rendelkező szlovákiai magyar fiatalokkal készítettünk terjedelmes mélyinterjúkat, a két kutatás között mégis van két lényeges különbség: 1. A 2001-ben megszólaltatott interjúalanyok kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy valamennyien Magyarországon végezték főiskolai-egyetemi tanulmányaikat, s ott szereztek diplomát. 2006-ban ettől a szemponttól eltekintettünk, így beszélgetőtársaink között elsősorban idehaza, de külföldön végzett fiatalok is szerepeltek. 2. Mindkét kutatás elsősorban azzal a céllal készült, hogy képet kapjunk a fiatal értelmiségiek pályájának alakulásáról. Voltak azonban olyan kérdéskörök, amelyek mindkettőben nem szerepeltek, s olyanok is, amelyek ugyan egyik és másik felmérésben is helyet kaptak, de nem azonos hangsúllyal. így például 2001-ben, amikor arról folyt a vita, hogy helyes-e támogatni a Magyarországon tanuló diákokat, ha tanulmányaik befejeztével úgysem térnek haza, valamint napirenden voltak a magyarországi diplomák honosítása körüli gondok, leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazatért fiatalok érvényesülését mennyiben befolyásolja az, hogy Magyarországon tanultak. 2006-ban teljesen más társadalmi kontextusban zajlott a felmérés. Ekkorra már megváltoztak a magyar tannyelvű egyetemi képzés lehetőségei Szlovákiában, megnőtt a szakemberek iránti kereslet - persze szakmától függően -, már uniós állampolgárok voltunk, így nagyobb hangsúlyt helyeztünk például a migráció kérdéskörére. Mindezeket azért tartom fontosnak elmondani, mert a két felmérés eredményeit épp a vázolt különbségek miatt nem lehet teljes mértékben összehasonlítani. A következőkben tehát előbb külön-külön foglalkozom a 2001-es, majd a 2006-os helyzetképpel, s csak a tanulmány végén vonok párhuzamot, mégpedig csak azon jelenségek között, amelyekkel mindkét felmérés során foglalkoztunk. Végezetül még egy megjegyzés: a hasonlójellegű kutatások eredményeinek ismertetésénél szokás valamiféleképpen megjelölni az adatközlőt is, például „férfi, szociológiát végzett, Kelet-Szlovákiában él”. Ettől azonban most eltekintek, mivel az ilyen jellemzők, még ha általánosak is, bizonyos esetekben veszélyeztetnék a beszélgetőpartnerek anonimitását.
